Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

• méréstechnikai alapismeretek
• elektronikai alapismeretek
• digitális technika területén alapismeretek
• jel- és rendszerelméleti alapismeretek

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

1. mérés: Egyszerű áramkör megépítése és bemérése

A mérés célja, hogy a hallgatók tapasztalatokat szerezzenek elektronikus áramkörök építése (kísérleti összeállítása) és bemérése terén. A hallgatók megépítenek egy egyszerű áramkört, méréssel ellenőrzik működőképességét és paramétereit.

2. mérés: Nyomtatott áramkör tervezése

A mérés célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek egy áramkörtervező programrendszer legalapvetőbb szolgáltatásaival, és elsajátítsák a nyomtatott áramkör tervezés főbb lépéseit (kapcsolási rajz bevitele, szimuláció, nyomtatott huzalozás készítése, gyártófájlok generálása).

3. mérés: EMC alapjelenségek mérése

A mérés célja néhány olyan jelenség vizsgálata, amelyek elektromos eszközök és berendezések kölcsönhatása révén, ill. tranziens viselkedésének eredményeként jönnek létre. A hallgatók megismerkednek különböző csatolási jelenségekkel és ezek közelítő számításával, illetve bizonyos áramköri elemek EMC szempontból történő jellemzésével.

4. mérés: Lineáris és kapcsolóüzemű tápegységek vizsgálata

A mérés célja különböző feszültségkonverter áramkörök megismerése, például áteresztő tranzisztoros stabilizátorok, kapcsolóüzemű konverterek. A mérés során a hallgatók megismerik az áramkörök működését, és mérik azok paramétereit (pl. terhelésfüggés, hullámosság).

5. mérés: Tranzisztoros erősítőkapcsolások vizsgálata

A mérés keretében a hallgatók a tranzisztoros alapkapcsolások jellemzőinek méréssel és számítással történő meghatározását gyakorolják. Ennek keretében elmélyítik az egyes kapcsolások munkaponti és üzemi paramétereinek kiszámítására és mérésére vonatkozó ismereteiket.

6. mérés: Mérőerősítő kapcsolások vizsgálata

A mérés keretében a hallgatók a műveleti erősítővel megvalósított mérőerősítő kapcsolások (nem-invertáló, invertáló, ill. szimmetrikus mérőerősítő egy műveleti erősítővel) jellemzőinek méréssel és számítással történő meghatározását gyakorolják (pl. ofszet jellegű tagok, különböző erősítési paraméterek és azok frekvenciafüggése).

7. mérés: A/D és D/A átalakítók vizsgálata

A mérés célja az analóg-digitális és digitális-analóg átalakítás jellemzőinek mérése, hibamodellek felállítása mérnöki megfontolások alapján, az átalakítók nemlineáris viselkedésének vizsgálata, a dinamikus jellemzőik vizsgálata.

8. mérés: Szabályozási algoritmusok vizsgálata

A mérés keretében a hallgatók egyrészt gyakorlati tapasztalatokkal bővítik a modell-illesztéssel, ill. rendszer-identifikációval kapcsolatos ismereteiket, másrészt állapot-megfigyelőn és állapot-visszacsatoláson alapuló szabályozót terveznek és valósítanak meg előírt dinamikus viselkedés biztosítása céljából egy valós rendszeren.

9. mérés: Analóg fáziszárt hurok vizsgálata

A mérés keretében a hallgatók megismerkednek az analóg fáziszárt hurok (APLL) áramkör blokkjainak működésével, az egyes blokkok karakterisztikáival, az APLL mérési eljárásaival, és az APLL néhány, tipikus alkalmazásával.

10. mérés: 900 MHz-es FSK adatátviteli berendezés vizsgálata

A mérés keretében a hallgatók megismerkedhetnek rádiófrekvenciás spektrumanalizátor használatával, valamint az FSK modulációs eljárás és a szuperheterodin vevő terén megszerzett ismereteiket egészítik ki egy, szimplex FSK összeköttetést biztosító rádió berendezés mérésén keresztül.

11. mérés: Programozható logikai vezérlők alkalmazása

A mérés célja, hogy hallgatók gyakorlati tapasztalatokkal bővítsék a számítógépes technológiai-folyamat irányítás néhány tipikus eszközére (PLC-k), és a hozzájuk tartozó tervezési és megvalósítási módszerekre vonatkozó ismereteiket. A rendszer szolgáltatásait a hallgatók egy egyszerű mintafolyamaton elvégzendő mérések, ill. beavatkozások keretében ismerik meg.

 (1) A mérési feladatok eredményes teljesítése előírt órarendi időpontokban. Az eredményes teljesítéshez előzetes felkészülés, a mérések során aktív közreműködés, a mérés megfelelő szintű dokumentálása és a megszerzett tudás igazolása tartozik.

• Otthoni felkészülés: Az előzetes felkészülést a mérésvezető a mérés során folyamatosan ellenőrzi. Elégtelen felkészülés esetén a mérést a hallgatónak be kell fejeznie, a mérést a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni.  A mérésre házi feladat készítendő. A házi feladat el nem készítése nem eredményez automatikusan pótlást, de színvonala beszámít a mérésre kapott osztályzatba.
• Osztályzattal nem értékelt mérések: Az 1-3. mérések bevezető-felkészítő jellegűek, ezért az ezek keretében folyó hallgatói munkát osztályzattal nem értékeljük, de elégtelen teljesítés esetén a mérést a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni.
• Osztályzattal értékelt mérések (m): A 4-11. mérések esetén a végzett munkát a mérésvezető - minden hallgató esetében külön-külön - osztályzattal értékeli, amely a hallgató felkészültségét, a mérés során végzett munkájának színvonalát, és a mérőcsoport közös mérési jegyzőkönyvének minőségét veszi figyelembe. Elégtelen osztályzat esetén a mérést a pótlási lehetőségek szabályai szerint meg kell ismételni.
• Ismétlő kérdések (K): A mérések végén az oktató ismétlő kérdésekkel ellenőrzi, hogy a mérés során szerzett gyakorlati ismereteket tudja-e a hallgató önállóan alkalmazni, illetve össze tudja-e kötni a felkészülés során elsajátított elméleti ismeretekkel.

(2) Az ellenőrző mérés eredményes teljesítése. Az ellenőrző mérésre a szorgalmi időszak végén, előírt időpontban kerül sor.

• Gyakorlati rész (EM): Ennek keretében a hallgató abban a laboratóriumban, ahol a gyakorlatokat is végezte, az elvégzett 11 mérés anyagából egy gyakorlati feladatot kap, amelyet adott idő alatt el kell végeznie, arról rövid jegyzőkönyvet kell készítenie. A mérésvezető a mérés végén ellenőrző kérdéseket tesz fel, és a munka színvonala, a mérési jegyzőkönyv tartalma, valamint a kérdésekre adott válasz alapján osztályzatot ad.

A félévközi jegy számításának módja:

jegy = 0.6*M + 0.2*K + 0.2*EM

ahol M az eredményesen elvégzett 4-11. gyakorlatokon kapott osztályzatok számtani átlaga, K az ismétlő kérdésekre kapott osztályzatok számtani átlaga, EM az ellenőrző mérés osztályzata. (Kerekítés 50 századtól felfelé.) A félévközi osztályzat elégtelen, ha a hallgató nem végezte el eredményesen mind a 11 gyakorlatot, vagy az EM elégtelen.

Az előírt 11 gyakorlatból a félév során maximum 2 alkalom pótlására biztosítunk lehetőséget, függetlenül attól, hogy elégtelen eredménnyel zárult a gyakorlat, vagy pedig távolmaradás miatt válik a pótlás szükségessé. A pótlások legkésőbb a szorgalmi időszak végén, a laborvezető által készített beosztás szerint történnek.

Tartós betegség vagy előre bejelentett és méltánylást igénylő esetben a tantárgyfelelős dönt az esetleges további pótlási lehetőségről, ill. annak rendjéről.

Eredménytelen vagy elmulasztott ellenőrző mérés pótlására legkésőbb a pótlási időszak első hetében biztosítunk egy pótlási lehetőséget.

IMSc pontok szerzésére a mérési feladatok, az önállóan végrehajtott ellenőrző mérés jelesen felüli színvonalon történő teljesítésével van lehetőség.

A tematikus (4-11) mérésekre mérésenként 3 (a félév során összesen 24) IMSc pont kapható (pl. kiegészítő feladatok megoldása, jegyzőkönyv magas színvonalú elkészítése, mérés során feltett nehezebb kérdések megválaszolása).
A gyakorlati ellenőrző mérésen 1 IMSc pont szerezhető a normál mérési feladaton felül kiosztott kiegészítő feladatért.
IMSc pont az alapfeladatok jeles teljesítése mellett szerezhető. Az IMSc pontok megszerzése a programban nem résztvevő hallgatók számára is biztosított.