x

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

A tárgy célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a villamosenergia-rendszer üzemirányításával mára szervesen integrálódott villamosenergia-kereskedelem alapfogalmait, szereplőit és kapcsolatrendszerüket, a piacok felépítését, jogi, műszaki és kereskedelmi szabályrendszerét, a gazdaságosság elveinek érvényesülését, a villamos energiával kapcsolatos termékek és szolgáltatások árának kialakulását és a beruházás-ösztönző rendszereket.

A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a villamosenergia-piac működési modelljeit, elsősorban a hazai modellre fókuszálva, de kitekintést adva az európai megvalósításokra és folyamatokra. A tárgy elsajátítása során a hallgatók alapismereteket sajátítanak el a villamosenergia-rendszer jogi, műszaki és kereskedelmi szabályozásáról mind a hazai jogrendszer, mind az uniós előírások tekintetében. Részletesen bemutatásra kerülnek az energia-, tartalék és határkeresztező szabad kapacitás piacok működése, valamint a megújuló termelés támogatási rendszerei. A hallgatók megismerik a hazai hatósági árszabályozás módszertanát és ösztönzőit a szolgáltatás és ellátás műszaki minőségének biztosításához. A tárgy során a hallgatók betekintést kapnak a villamosenergia-kereskedők napi feladatairól, az alapvető kereskedelmi folyamatokról és a kezelendő kockázatokról.

Napjainkban a teljes iparágat átszövik a piacorientált megközelítés. A hazai energiapiac működési alapjainak, szemléletének és módszereinek elsajátítása lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók tanulmányaik befejezését követően bekapcsolódhassanak a kereskedelmi, vagy piaci szemléletű szolgáltatói, elosztói vagy rendszerirányítói tevékenységekbe.

A tárgy keretében az alábbi témákról hangzanak el előadások, illetve gyakorlatok:

1. Energiapolitika, európai uniós jogszabályok. A harmadik energiacsomag és annak hazai átültetése. Az európai piacintegrálási törekvések (IEM), az egységes szabályozáshoz vezető út (network codes). Villamosenergia-piac főbb jellemzői. A villamos energia, mint áru. A hazai villamosenergia-piaci szereplők jogszabály szerinti csoportosítása, a hálózati és kereskedelmi feladatok szétválasztása.

2. Kiskereskedelem: Kereskedelmi szerződések, profilos és idősoros felhasználók, egyetemes szolgáltatás, árszabások és tarifarendszerek.

3. Kiskereskedelem gyakorlat.

4. Nagykereskedelem: Mérlegköri rendszer, kiegyenlítő energia, kiegyenlítő és valósidejű piac.

5. Szervezett villamosenergia-piac működése. Termékek és korlátok. Európai megvalósítások. A klíringalgoritmusok feladatai, és matematikai alapjai, algoritmusa (AMPL). Határidős termékek piaca.

6. A villamosenergia-kereskedelem működése: előrejelzési technikák, árajánlatok készítése. T-görbe. Kockázatok és kezelésük. Vendégelőadás.

7. Nagykereskedelem gyakorlat.

8. Termelés: energiapiaci trendek. Termeléstámogatási rendszerek, a megújuló energiatermelés támogatási modelljei. A hazai kötelező átvétel és árprémium alapú támogatások története, működése és ösztönzői.

9. Hálózati korlátok: A rendszerszintű szolgáltatások piaca. A rendszerszintű szolgáltatások bemutatása, piaci alapú beszerzése, igénybevétele és elszámolási szabályai Magyarországon. Európai kitekintés a tartalékpiaci modellek tekintetében. Rendszerirányítói együttműködések (GCC). Kooptimalizálás.

10. Termelés és rendszerszintű szolgáltatások gyakorlat.

11. Hálózati korlátok: Nemzetközi villamosenergia-piac, a határkeresztező kapacitások piaca, kapacitás aukciók típusai. Áramlásalapú allokáció.

12. Energiapiaci modellek, várható kihívások és válaszok. Európai kitekintés. Vendégelőadás.

13. Hálózati korlátok: veszteség kezelése. Rendszerirányítók közötti elszámolás (ITC). Piac-összekapcsolás: ár- és mennyiség alapon. Gyűjtősínárazás (LMP)

14. Hálózati korlátok gyakorlat.

hét

15. Reguláció: Monopóliumok a villamosenergia-piacon, a hálózati feladatok a piacon. Az árszabályozás célja, korlátai és nehézségei. Monopolszabályozás alapvető módszerei.

16. Reguláció: Az árszabályozás hazai módszertana. Villamosenergia-díjszabás szerkezeti felépítése. A hatósági árszabályozás bemutatása.

17. Reguláció gyakorlat.

18. Reguláció: a hazai gyakorlat és nehézségek. Vendégelőadás.

19. Minőségszabályozás műszaki kritériumai és kereskedelmi szabályozása: SAIDI, SAIFI definíciója, megjelenése az elosztói ösztönzésben.

20. Minőségszabályozás: A hálózati karbantartásának és a minőségi kritériumok teljesítésének piaci alapú ösztönzése. Műszaki és kereskedelmi minőségi jellemzők. Garantált szolgáltatások.

21. Minőségszabályozás gyakorlat: az ösztönzők hatása a gyakorlatban a villamosenergia-felhasználókra, valamint a hálózati engedélyesekre vonatkozóan. Teljesítmény optimális lekötése, meddőkompenzálás megtérülése, mérési pont megválasztása. 

Multimédiás eszközökkel támogatott előadás, gyakorlati számítási feladatok, esettanulmányok.

A szorgalmi időszakban: 1 nagyzárthelyi

Az aláírás megszerzésének feltétele a zárthelyi legalább 40%-os szintű teljesítése.

A vizsgaidőszakban:

A vizsgára bocsátás feltétele a félévközi követelmények teljesítése.

A félév lezárásának módja: Kombinált vizsga. A nagyzárthelyi eredményét 15%-os, az írásbeli részvizsga súlyát 50%-os, a szóbeli részvizsga súlyát 35%-os súllyal vesszük figyelembe. Az írásbeli részvizsgán minimum 40%-os eredményt szükséges elérni a szóbeli vizsgához. A fenti súlyokból következik, hogy jó és jeles eredményt csak szóbeli részvizsgával lehet elérni.

A tárgyból elővizsgát tartunk a pótlási héten.

A szorgalmi időszakban egy zárthelyi pótlási alkalom lesz.

Igény szerint emailben, vagy előzetes megbeszélés szerint.

1.        Tárgy tanszéki web-oldalán elérhető segédanyagok.

2.        Interneten hozzáférhető, nyilvános anyagok.