Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

Név:	Beosztás:	Tanszék, Int.:
Dr. Farkas László	Egyetemi docens	VET

Alapozó villamosmérnöki és informatikai ismeretek

Az iparban felmerülő és megoldandó problémák széles látókört, megfelelő mérnöki ismereteket, nyitott és kreatív gondolkodást igényelnek. A tárgy ebből az igényből kiindulva ad gyakorlati és elméleti ismereteket, megoldási metodikákat, fejleszti a gyakorlati mérnöki készségeket és képességeket, általában példákon keresztül. Az esettanulmányok bemutatják a fejlesztések műszaki hátterét, a megoldandó problémákat, a megoldások koncepcionális tervének kialakítását, a megoldási alternatívák realizálását, azaz a mérnöki problémamegoldás teljes folyamatát.

A mérnöki problémamegoldás (PM) célja új műszaki megoldások létrehozása mérnöki problémákra. A problémamegoldás sok területet foglal magában, amelyeket a mérnököknek ismerniük kell: a problémák keresését és kiválasztását, az összetett problémák részekre bontását, az előzmények feltárását (irodalomkutatást), a megfelelő megoldási alternatívák megtalálását, kiválasztását és optimalizálását, a megoldás ellenőrzését és a koncepcionális terv kidolgozását. A tantárgy a bemutatott, a villamosmérnöki gyakorlaton alapuló esettanulmányokon keresztül ismerteti a mérnöki problémamegoldás elméleti alapjait és módszereit.

A tantárgyhoz házi feladat tartozik, amelyben a hallgatók feldolgoznak egy mérnöki problémát és koncepcionális tervet készítenek a megoldására.

1. hét: Bevezetés, definíciók, a mérnöki problémamegoldás (PM) célja és kapcsolatrendszere, az innovációban betöltött szerepe

2. hét: Az EC2000 mérnöki szabvány és részei, a problémamegoldás helye a mérnöki gyakorlatban

3. hét: A mérnöki dokumentálás követelményei, formái, az információ forrásai

4. hét: A problémamegoldási ciklus, paraméterek, kényszerek és korlátozások

5. hét: A PM ciklusban használt döntéstámogató és termékfejlesztő módszerek alapjai (Analytic Hierarchy Process, Quality Function Deployment részei, Pugh-módszerek)

6. hét: Problémamegoldás ciklus esettanulmány (szupravezetős energiatároló lendkerék tervezése)

7. hét: Pszichológiai faktorok, ezek értelmezése, a kritikus gondolkodás. A PM személyi feltételei, csapat- és csoportmunka, megoldást segítő készségek és képességek

8. hét: Új megoldások keresésének alapvető módszerei, az ellentmondások szerepe, feloldásuk lehetőségei

9. hét: Megoldások továbbfejlesztésének módszerei

10. hét: A koncepcionális tervezés módszerei és eszközei. Mérnöki megvalósíthatósági tanulmányok szerepe, tartalma, felépítése. Mérnöki megvalósíthatósági esettanulmány (szelephajtás nyomatékának mérése)

11. hét: gyakorlat - a probléma definiálása

12. hét: gyakorlat - a követelményektől a specifikációig

13. hét: gyakorlat - ötletek, megoldások keresése

14. hét: gyakorlat - kiértékelés, koncepció felvázolás

előadás

A szorgalmi időszakban: 1 db zárthelyi és 1 db házifeladat sikeres teljesítése. A félévközi jegy a két ellenőrzés osztályzatának átlaga.

A házifeladat az utolsó tanítási hét végéig adható be.

A zárthelyi pótlására lehetőséget biztosítunk a szorgalmi időszakban.

Hallgatói igény szerint, előzetes időpont egyeztetés alapján.

Farkas L, Vajda I., Mérnöki problémamegoldás, elektronikus jegyzet, BME, 2008-