Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Híradástechnika

    A tantárgy angol neve: Telecommunications Engineering

    Adatlap utolsó módosítása: 2006. július 1.

    Tantárgy lejárati dátuma: 2015. január 31.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Villamosmérnöki Szak

    Szakmai alapozó tárgy

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VITT3026 5. 3/1/0/v 5 1/1
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Gordos Géza,
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Gordos Géza

    egyetemi tanár

    TTT

    Dr. Levendovszky János

    egyetemi docens

    HIT

    Dr. Nagy Lajos

    és Dr. Seller Rudolf

    egyetemi docens

    egyetemi adjunktus

    HRT

    HRT

    Dr. Pfliegel Péter

    egyetemi adjunktus

    HIT (angol nyelvű kurzus)

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

    Valószínűségszámítás

    6. Előtanulmányi rend
    Kötelező:
    TárgyEredmény( "BMEVIMA2008" , "aláírás" , _ ) >= 0 VAGY TárgyEredmény( "BMETE951844" , "aláírás" , _ ) >= 0 VAGY TárgyEredmény( "BMETE902923" , "aláírás" , _ ) >= 0 VAGY TárgyEredmény( "BMEVIMA2512" , "aláírás" , _ ) >= 0 VAGY Szakirány2R( "KIEG", "2004/05/1" ) >0 VAGY Szakirány2R( "KIEG", "2005/06/1" ) >0 VAGY TárgyEredmény( "BMETE90AX08" , "aláírás" , _ ) >0 VAGY Szakirány( ahol a SzakirányKód = "KIEGV", ahol a Ciklus = "2006/07/1")

    A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

    A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

    Ajánlott:

    A tárgyat azok a hallgatók vehetik fel, akik aláírást szereztek a Valószínűségszámítás című B4 tárgyban.

    7. A tantárgy célkitűzése

    A tantárgy célja a híradástechnikai rendszerek legalapvetőbb és időtálló fogalmainak, eljárásainak elméleti megalapozása és használatuk készség szintű elsajátíttatása. A tudományos igényű ismeretanyag elsajátítását és a szemléletmód kialakítását a tárgyalt fogalmak és eljárások jellegzetes alkalmazásainak bemutatása támogatja.

    8. A tantárgy részletes tematikája

    (A nagyobb fejezetek előtti számok a tárgyalásra szánt kettős előadási órák sorszámai. A zárójelben szereplő "óra" egy 45 perces előadást jelent.)

    1-3. Bevezetés (1 óra)

    Véletlen folyamatok elemei

    • stacionárius folyamatok másodrendű leírása ( m, R(.),
    • lineáris transzformációk, spektrális sűrűségfüggvény), stac. folyamatok példái,
    • termikus és sörétzaj; zajtényező (3 óra)
    • műveletek folyamatokkal (összeg, szorzat), átlagok (1 óra)
    • szűrési feladatok. (1 óra)

    4-8. Híranyagok és csatornák

    • hang, hallás; kép, látás (képfelbontás, alkalmazások) (2 óra)
    • mintavételezés, kvantálás, PCM, TDM, PDH (2 óra)
    • tömörítési módszerek, lineáris predikció (2 óra)
    • fém (átviteli és áthallási karakterisztikák, kétirányú átvitel) (1 óra)
    • üveg (főleg diszperzió) (1 óra)
    • rádió (többutas terjedés, zajok) (2 óra)

    9-11. Az információelmélet elemei

    • forráskódolás (entrópia, Shannon I., Huffman) (1 óra)
    • csatornák jellemzői (csatornakapacitás, Shannon II.) (2 óra)
    • a hibavédő kódolás gyakorlati példái (ciklikus kódok) (3 óra)

    12-16. Modulációk

    • amplitúdómoduláció, sávszélesség, demoduláció, változatok, FDM (1 óra)
    • szögmoduláció, ld. mint fent, továbbá lineáris és nemlin. torzítás hatása,
    • a rádióvétel alapjai (1 óra)
    • modulációs és kvadratúra felbontás, komplex burkoló, a zaj hatása (2 óra)
    • digitális átvitel, szinkron PAM (vétel, döntés, Nyquist kritérium) (2 óra)
    • szimbólumközti áthallás (lineáris és döntésvisszacsatolt kiegyenlítés) (2 óra)
    • dig. modulációk: PSK, QAM (óra és vivővisszaállítás, modemek) (2 óra)

    17-19. Összetett hírközlő rendszerek alapjai

    • távközlő hálózatok, áramkör és csomagkommunikáció,
    • többszörös kihasználás, többszörös hozzáférés, ATM (3 óra)
    • mobilitás, cellás rendszerek (frekvencia-újrafelhasználás, cellaméret),
    • CDMA, kiterjesztett spektrumú rendszerek
    • (Direct Sequence, Frequency Hopping) (3 óra)

    20-... Egy-két alkalmazás részletesebb kifejtése, kitekintés (2... óra)

    A gyakorlatok anyagának címszavai (kettős óránként):

    sztochasztikus folyamatok

    mintavételezés, kvantálás, tömörítés

    továbbítás vezetéken és rádión

    forráskódolás és hibajavító kódolás

    analóg modulációk

    digitális modulációk

    mobil rendszerek

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

    A heti 4 órát 3 óra előadásra és 1 óra gyakorlatra bontjuk, ami egy kéthetes ciklusokban 3*2 óra előadás és 1*2 óra gyakorlat formájában valósul meg. Tanulóköri beosztásban tartjuk.

    10. Követelmények

    a. A szorgalmi időszakban:

    • 2 (nagy) ZH, lehetőleg a félév első és második harmadának vége tájékán;
    • pótlási lehetőség az utolsó tanulmányi héten, mindkét ZH-ra külön-külön (időben egymás után);
    • a félév lezárásához (aláíráshoz) szükséges követelmény: mindkét ZH-nak vagy azok pótlása(i)nak legalább 2-es szintű teljesítése;
    • a zárthelyik ill. pótzárthelyik 2-es szintű teljesítése az elérhető 100 pontból 40 pont elérését jelenti.

    b. A vizsgaidőszakban:

    • a tárgyban írásbeli vizsgát tartunk;
    • a vizsga akkor eredményes, ha a vizsgadolgozat legalább 40 pontos (a 100-ból), különben a vizsgajegy elégtelen;
    • a vizsgajegy(VJ) a ZH és a vizsgadolgozat pontszámainak (ZH1: első ZH v. pótlása a szorgalmi időszakban; ZH2: második ZH v. pótlása a szorgalmi időszakban; VD: vizsgadolgozat; mindegyik jel jelentése pontszám):

    0,25*ZH1+0,25*ZH2+0,5*VD

    szerinti súlyozott átlagpontszáma alapján az alábbi összefüggések szerint alakul ki:

    0-39 pont: VJ = elégtelen

    40-53 pont: VJ = elégséges

    54-67 pont: VJ = közepes

    68-81 pont: VJ = jó

    82-100 pont: VJ = jeles

    c. Elővizsga: A tárgyban elővizsgát nem tartunk.

    11. Pótlási lehetőségek

    11.1. Pótlás

    Mindkét sikertelen vagy meg nem írt zárthelyi külön-külön (!) pótolható a szorgalmi időszakban megírt sikeres pótzárthelyi(v/kk)el. Ha ez nem történik meg, vagy nem sikeres, akkor a vizsgaidőszak elején (ld. Kari TVSz) a teljes (!) anyagból megírt sikeres (azaz 40-et elérő pontszámú) zárthelyipótló dolgozattal szerezhető aláírás. Ebben az esetben a vizsgajegy a

    0,5*PD+0,5VD

    súlyozott átlagpontszám (ahol PD a vizsgaidőszakban megírt zárthelyipótló dolgozatra, míg VD a vizsgadolgozatra kapott pontszám) alapján a 10.b. pontban leírt összefüggések szerint alakul ki. Ez a jegy ismétlővizsgajegyként kerül az indexbe.

    11.2. Javítás

    Az első és/vagy a második ZH csak a szorgalmi időszakban javítható. A javításra a pótzárthelyi(k) javító jelleggel történő megírása ad lehetőséget. A javító zárthelyi minden szempontból az általa javítani szándékolt zárthelyi helyébe lép (így kedvezőtlen esetben “rontás” is lehet ez eredmény).

    Javítóvizsgán a vizsgajegyet csak a javító jelleggel megírt vizsgadolgozat pontszáma (VD) befolyásolja a 10.b. pont végén leírt összefüggések szerint. A javítóvizsgára egyébiránt (pl.: az egy vizsgaidőszakban megengedett javító vizsgák számára vonatkozólag) a Kari TVSz rendelkezései az irányadóak.

    11.3. Érvényesség

    Az aláírás (összhangban a Kari TVSz-szel) akkor érvényes, ha az érvényesítés szándékolt félévében a tananyag kevesebb mint 25%-kal tér el az aláírás megszerzésének félévében érvényes tananyagtól. E tényt a tárgyfelelős oktató a félév elején esetenként dönti el. Döntése ellen a Kari TVSz-ben megjelölt fórumon lehet fellebbezni.

    Érvényes aláírás esetén a vizsgajegy a 10.b. ill 11.1. pontban leírtak szerint alakul ki, ahol ZH1 és ZH2, ill. PD az aláírás megszerzésének félévében elért pontszámok.

    12. Konzultációs lehetőségek

    A szorgalmi időszakban a nagyzárthelyik, a vizsgaidőszakban a vizsgák előtt egy-egy alkalommal kb. két óra tartamú konzultációt biztosítunk.

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom
    • HÍRADÁSTECHNIKA,

    Főszerkesztő Géher Károly, Műszaki Könyvkiadó,2000.

    • http://alpha.ttt.bme.hu/hirtech, on-line példatár, szerk. Marosi Gyula
    • egyes témákhoz felhasználható:

    - www.hte.hu/onlinekonyv, on-line könyv, főszerk. Lajtha György

    - Hírközlő rendszerek, jegyzet, Frigyes István

    - Digitális beszédfeldolgozás, könyv, Gordos Géza és Takács György

    - Adatátvitel és adatfeldolgozás, jegyzet, Gordos Géza és Varga András

    - Információ közlése és feldolgozása, könyv, Csibi Sándor

    • Az információelmélet alapjai, jegyzet, Lindner Tamás és Lugosi Gábor
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

    Kontakt óra

    60

    Félévközi készülés órákra

    30

    Felkészülés zárthelyire

    30

    Vizsgafelkészülés

    30

    Összesen

    150

    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Géher Károly

    professzor emeritus

    TTT

    Dr. Gordos Géza

    egyetemi tanár

    TTT

    Dr. Levendovszky János

    egyetemi docens

    HIT

    Dr. Nagy Lajos

    egyetemi docens

    HRT

    Dr. Osváth László

    egyetemi adjunktus

    TTT

    Dr. Pfliegel Péter

    egyetemi adjunktus

    HIT