Mérnöki menedzsment

A tantárgy angol neve: Engineering Management

Adatlap utolsó módosítása: 2022. január 17.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Villamosmérnöki szak, MSc képzés       
Mérnök informatikus szak, MSc képzés
       
Gazdasági és humán tantárgy        

Egészségügyi mérnöki szak, MSc képzés       
Gazdaságinformatikus szak, MSc képzés       
Kötelezően választható tantárgy       
Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VITMMB03   4/0/0/v 4  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Kunsági László,
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Intézet:

Gódor István

óraadó

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Ivády Balázs

Partner, Deputy CEO

AAM Consulting

Kunsági László

mestertanár

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Magyar Gábor

egyetemi docens

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Sallai Gyula

professor emeritus

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Alapvető műszaki és gazdasági ismeretek.
6. Előtanulmányi rend
Kötelező:
NEM ( TárgyEredmény( "BMEVITMM112" , "jegy" , _ ) >= 2
VAGY
TárgyEredmény("BMEVITMM112", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0)

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

Ajánlott:
Nincs.
7. A tantárgy célkitűzése A tantárgy célja a villamosmérnök, mérnök- és gazdaságinformatikus, valamint egészségügyi mérnök szakok hallgatói számára technológia- és innovációmenedzsment módszerek, üzleti stratégiák, döntési modellek ismertetése, a jellemző mérnöki vezetői szerepek, feladatok, helyzetek és eszközök bemutatása, valamint a sajátos technológiák és piac szabályozási elveinek és modelljeinek tárgyalása, életszerű példák felsorakoztatása, mindezekkel a sikeres pályakezdés elősegítése.
8. A tantárgy részletes tematikája

 

Mérnöki menedzsment a tudásgazdaságban

A mérnöki menedzsmentről általában

·         A mérnöki menedzsment (MM) helye, szerepe. Az MM mint diszciplína illetve mint szemlélet és eszköztár értelmezése, egyben a tantárgy elhelyezés és célja. A mérnöki környezet rétegei és dimenziói az informatikus és villamosmérnök szemszögéből. Miért választottunk jó szakmát, a digitalizáció menetrendje, IKT-megatrendek, technológiai hajtóerők (IoT, MI).
A mérnöki vezetői tevékenység. Miért érdemes vezetőnek lenni és miért nem? A vezetői tevékenység célja, jellegzetességei és összetevői (a vezetők hét sapkája). Az IKT-menedzserek alapvető üzleti prioritásai. A sikeresség komponensei, a PAEI sikerességi mátrix. A vezetés dimenziói: feladatok, helyzetek és módszerek.

Stratégiai és szervezetmenedzsment

·         Alapvető mérnöki menedzsment módszerek. Néhány alapvető általános, bevált mérnöki menedzsment módszer: STEEP-analízis, SMART célkitűzés, laterális gondolkodás, Vogelauer-féle munkastíluskerék stb. Miért van szükség stratégiára? A stratégiaalkotás fogalmai, a stratégia rétegei. Példák az üzleti tevékenység szegmentálására, küldetésre, jövőképre, cégstratégiára stb. az IKT-szektorból.

·         A stratégiai tervezés módszerei és példái. A stratégia tervezésének folyamata, lépései. Helyzetfelmérés: a SWOT-analízis módszerei, portfólió mátrixok. A stratégia meghatározása: természetes és alapstratégiák, stratégiai kulcsterületek, szinergialehetőségek azonosítása, stratégiavariációk felállítása és elemzése. Példák az IKT-szektorból: hálózatmodernizáció, digitális/okos ökoszisztémák stb. A stratégiai irányítás módszerei és példái. A stratégia megvalósításának irányítása, a stratégia, a folyamatok, a szervezet, az erőforrás-elosztás és a kultúra összehangolása. A stratégiai térkép, a Balanced Scorecard módszer, teljesítménymutatók. Példák: technológiai cégek összevetése, okos városok indikátorai, DESI index stb. A stratégiai vezetés sikertényezői és buktatói.

·         Szervezetek életciklusa. A vállalatok tízfázisú életciklusmodelljén a változó menedzsment feladatok és elvárások bemutatása. A menedzsment team összetételének a döntések minőségével és a megvalósítás hatékonyságával való összefüggése, az optimális menedzsment team receptjének megfogalmazása. Példák. Szervezetek átalakítása. A szervezeti változások iránya és irányítása, a digitalizáció meghatározó szerepe. A vállalatok nagyszabású átalakításának indokai, esetei és módszertana. A nyolc szakaszos transzformációs modell részletes ismertetése, példákkal, rámutatva az átalakítás végrehajtásának tipikus hibáira is.

·         Vezetés a gyakorlatban. Szervezeti kultúra, vezetési stílus. Szakmai vezetői készségek, a szakmai kompetencia. Szervezeti kultúra rétegei, jellegzetes példái. Vezetési kultúra és befolyásoló tényezői. Vezetési stílusok: a klasszikus osztályozás gyakorlati típusai és a helyzetorientált típusok. Mikor, hol, milyen vezetési stílus hatásos? Az integratív/kollaboratív vezetési stílus. A sikeres mérnöki vezetés pillérei. A motiváció célja, személyre szabottsága, motivációs eszközök. A vezető feladatai munkatársai menedzselésében. A problémamegoldás néhány menedzsment eszköze, mint tanács (pl. problémából erényt csinálni, huszárvágás). Mérnöki szervezetek sikeres vezetésének pillérei, a „6 D”, mint összegzés.

·         Munkahelykeresés, CV, állásinterjú. A munkafolyamatban betöltendő pozíció a szervezet és a munkavállaló szemszögéből. A toborzás folyamata és módszerei, munkaköri leírás, interjú típusok, tesztek, értékelés, kiválasztási szempontok. Önéletrajz és motivációs levél: cél, tartalom. Állásinterjúk a gyakorlatban. HR technológiák és trendjeik. A munkaerő megkeresését, kiválasztását, megtartását és fejlesztését támogató informatikai rendszerek.
Tudásfolyamatok, tudástérkép, tudásrendszerek. A tudás feltérképezése és kezelése folyamatszervezéssel és dokumentumok kezelésével. Tudástérkép készítése.

A vállalatirányítás módszerei, támogató rendszerei

·         Vállalatirányitás-fejlesztési módszertanok. Általános vállalatirányitási rendszerek. A vállalatirányítási rendszer fejlesztéséhez alkalmazott módszertanok. Mikor mit érdemes használni, hogyan dolgozzunk? A vízesés jellegű fejlesztési módszertantól a Lean Startup, Design Thinking, Agilis módszerekig.

·         Az információbiztonság követelményei, szabályozási keretei. Az információbiztonság stratégiai, szervezeti és szabályozási követelményei, szabályozási keretei. Hogyan működik az információbiztonsági szervezet? Milyen kihatásai lehetnek az üzleti területre az információ biztonságnak? Compliance és IT security törvényi megfelelőségek. Kockázatok kezelése.

·         Erőforrások tervezése, multiprojektmenedzsment. A projekt meghatározása, a projekt sikerességének fogalma, projektháromszög. A projekt folyamatának áttekintése. Néhány elterjedt projektmenedzsment eszköz: problémafa, célfa, WBS, időtervezési technikák. Költségmenedzsment, erőforrástervezés. Dokumentum termékek. A projekt irányítását támogató (klasszikus és agilis) módszertanok, a projektirányítást segítő informatikai eszközök. Multiprojektmenedzsment.
Összetett döntési problémák, játékelmélet. Összetett mérnöki döntési problémák megoldása döntéselméleti módszerek segítségével. Játékelmélet alkalmazási lehetőségei a többszereplős döntéseknél.

·         Folyamatmenedzsment: az informatika a vállalati értékteremtésben. Folyamatok elemzése, tervezése, szabályozása, javítása, átalakítása. Folyamat alapú irányítási rendszerek. Folyamatok fejlesztésének módszerei. Vállalatirányítás során alkalmazott főbb rendszerek ismertetése, az ügyfél kapcsolattól kezdődően a belső adattárházon át, a vállalatirányítási rendszereken keresztül a menedzsment információs rendszerekig.
Iparági vállalatirányítási rendszerek típusai, funkciói. Az előadás áttekinti egyes iparági (például energetika, bank, telco, média) szereplők sajátos működési módját. Az egyes iparágakban használt sajátos rendszerek és alkalmazások kerülnek bemutatásra.

Innováció, termékfejlesztés

·         A szellemi tulajdon védelme. Átfogó áttekintés a fő szellemi tulajdoni kategóriákról és az azokhoz kapcsolódó védelmi lehetőségekről. Különös hangsúlyt kap az iparjogvédelem, azon belül is a szabadalmak, valamint a szerző jogvédelem és a szoftverek.
Innovációs modellek, metrikák, innovációs lánc. Bemutatásra kerülnek az innováció feladatai, fogalma, fajtái és az innovációs lánc. Áttekintés az EU és az OECD országok K+F+I kiadásairól, valamint a kapcsolódó intézményeikről és a különböző hazai és nemzetközi kutatási programokról.
A termékfejlesztés folyamata, termékek életciklusa. A termékfejlesztéshez kapcsolódó alapvető életciklusok bemutatása és összehasonlítása az innováció elfogadásától, a technológiai életcikluson (hype cycle) át a termékek életciklusáig és a BCG mátrixig. Összefoglaló a termékfejlesztés folyamatának legfontosabb lépéseiről és a célpiac kiválasztásáról (piacszegmentálás).

·         Nemzetközi szervezetek, szabványosítás. A szabványosítás céljai, a legfontosabb nemzetközi és európai szabványosítási szervezetek, ezek munkája, valamint a munkát támogató és befogadó érdekelt szervezetek. Az előadás bepillantást nyújt különböző iparági technológiai fókuszú szervezetekbe.

Szabályozás

·         A szabályozás célja, elvei (általában, majd ezen belül az infokommunikáció terén), formái és környezete. Az EU szabályozás eszközrendszere, formái és hatásuk a nemzeti jogrendre. Az egységes digitális piac EU szabályozása. Az infokommunikáció szabályozása az Európai Unióban, az egységes digitális piac fogalma, eddigi lépései és az ezzel kapcsolatos szabályozási lépések. Iparági szektorális szabályozás. Különböző iparági szabályozások, mint a mérnöki menedzsment peremfeltételei.

·         Üzleti és szabályozási kultúrák. Az üzleti kultúrák jelentősége, szerepe a mérnöki menedzsmentben. Eredményes kommunikáció és együttműködés kialakítása az üzleti kultúrák figyelembevételével.

 

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás, az őszi félévben magyar, a tavaszi félévben angol nyelven.
10. Követelmények

a. A szorgalmi időszakban: egy zárthelyi, amely tesztből és szövegesen megválaszolandó részből áll. A tesztkérdések 40%-ban való helyes megválaszolása szükséges a félévközi követelmény teljesítéséhez (azaz az aláírás megszerzéséhez). A zárthelyi eredménye beszámít a vizsgaérdemjegybe.

b. A vizsgaidőszakban: írásbeli vizsga. A vizsgadolgozat tesztből és szövegesen megválaszolandó részből áll. A tesztkérdések 40%-nál kevesebb helyes megválaszolása elégtelen vizsgajeggyel jár.

c. A vizsgaérdemjegy megállapításának módja: amennyiben mind a zárthelyi (illetve pót-/javító zárthelyi), mind a vizsga teszteredménye a 40-40%-ot eléri, az osztályzat legalább elégséges. A vizsgaérdemjegy az írásbeli vizsgapontszám és a zárthelyi (illetve pót-/javító zárthelyi) pontszám súlyozott összege alapján adódik. 

   Megjegyzés: A tantárgyat újra felvevő, aláírással már rendelkező hallgató vizsgajegyének megállapítása az aláírás megszerzésének félévében, vagy – amennyiben a hallgató ezt a félév első hetének végéig a tantárgyfelelősnél írásban kérte – az aktuális félévbeli zárthelyi eredményének figyelembevételével történik.

d. Elővizsga: nincs

 

11. Pótlási lehetőségek A zárthelyi pótolható mind a szorgalmi mind a pótlási időszakban a meghirdetett időpontokban, a pótlási időszakban különeljárási díj megfizetésével.
12. Konzultációs lehetőségek Órák előtt és után, továbbá a tanszéken, egyeztetés szerint.
13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

I. "Mérnöki menedzsment" címmel a hallgatók számára az előadások prezentációs anyagát a tanszék honlapján elhelyezzük.

 

II. Ajánlott irodalom

 

[1]     IEEE Trans. on Technology Management és Engineering Management Review folyóiratok

[2]     Murphy, T.: Achieving Business Value from Information Technology, Gartner 2002.

[3]     Hosni, Y. A. - Khalil, T.M.: Management of Technology. Internet economy: opportunities and challenges. Elsevier, 2004.

[4]     The EU regulatory framework for electronic communications. Handbook. Arnold & Porter, 2003.

[5]     Sveiby, K.E.: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-Kerszöv, 2001 

[6]     Kaplan, R. S., Norton, D. P.: A stratégia-központú szervezet. Panem Kft., Budapest, 2002

[7]     Pakucs J., Papanek G.: Az innovációs folyamatok szervezése. Magyar Innovációs Szövetség, 2006.

[8]      Buzás N. (szerk.): Innovációmenedzsment a gyakorlatban. Akadémiai kiadó. Bp. 2007

[9]     Kotler, Ph., Keller, K. L.: Marketingmenedzsment, 12. kiadás, Akadémiai Kiadó, 2008.

[10]    World Economic Forum: Digital Ecosystem - Convergence between IT, Telecoms, Media       and Entertainment: Scenarios to 2015. World Scenario Series, 2007

[11]    Bidgoli, H. (szerk.).:The Handbook of Technology management, 3 kötet, Wiley, USA, 2010

[12]    Kassay, S.: Vállalat és vállalkozás. 1. kötet: Vállalkozói környezet, VEDA kiadó, Bp. 2012.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
Kontakt óra56
Félévközi készülés órákra10
Felkészülés zárthelyire12
Házi feladat elkészítése-
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása-
Vizsgafelkészülés42
Összesen120
15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Intézet:

Sallai Gyula DSc

professor emeritus

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Magyar Gábor PhD

egyetemi docens

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Kósa Zsuzsanna PhD

egyetemi docens

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Kunsági László

mestertanár

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Gódor István PhD

óraadó

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Ivády Balázs

Partner, Deputy CEO

AAM Consulting

Szűcs Gábor PhD

egyetemi docens

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék

Bartolits István, dr.

címzetes e. docens

Távközlési és Médiainformatikai Tanszék