Az információ-ábrázolás klasszikus és modern módszereinek összehasonlítása. A tantárgy Hilbert hipotézisétől napjainkig áttekinti a modellezési technikák fejlődését és az alkalmazott számítástudományi eszközöket. A tantárgy rámutat arra, hogy jelentős szemléletváltozásnak lehetünk tanúi a mérnöki modellezésben és feladat ábrázolásban. Rámutat arra, hogy a megoldás és megoldhatóság fogalma tágabb értelmet nyert.
A tananyag külön tárgyalja az információk ábrázolásában megjelenő szemcsés szerkezetre épülő módszereket és ahhoz tartozó uniform ábrázolási célokat, ami az információ-ábrázolás új generációját jelenti. Példákon keresztül ismerteti a tantárgy, hogy a mai számítástechnikai eszközök hatására előtérbe került az uniformitás, a feladat-független ábrázolás és automatizált megoldás a mérnöki feladatok igen tág osztályában.
A tantárgy megmutatja, hogy az információ-ábrázolás jósága, feldolgozhatósága és komplexitása közötti összefüggéseket hogyan lehet figyelembe venni. Példákat mutat arra, hogy miként lehet modellezés során az analitikus és numerikus jelleget elválasztani, akár “black-box” modellezések esetén is. Példákat mutat arra, hogy meghatározott archetipikus lenyomatok alkalmazása a modellezésben közelebb vezethet a megoldáshoz, annak ellenére, hogy az ilyen jellegű modellezés, mint matematikai közelítés esetleg nagyobb hibával rendelkezik. Ezek a módszerek hasonlíthatóak bizonyos emberi kognitív folyamatokhoz is.
A tantárgy, példaként, egy négy propelleres vezető nélküli helikopter irányítási kérdésit és azzal kapcsolatos információkat ábrázolja különböző reprezentációban, majd megmutatja, hogy ettől függően eltérő megoldások léteznek a helikopter stabil irányítására.