Az információábrázolás új generációja

A tantárgy angol neve: New Generation in Representing Information

Adatlap utolsó módosítása: 2010. szeptember 7.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Villamosmérnöki Szak

Műszaki Informatika Szak

doktoranduszi választható tárgy

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VITMD104   4/0/0/v 5 1/1
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Baranyi Péter Zoltán, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Baranyi Péter

e. docens

BME-TMIT

6. Előtanulmányi rend
Ajánlott:

Nincs.

7. A tantárgy célkitűzése

A tantárgy célja, hogy áttekintse az információk ábrázolására használt klasszikus modellezési technikákat és koncepciókat, valamint új szemléletet alakítson ki, ahhoz, hogy a szemcsés szerkezetekre támaszkodó mérnöki feladatok tág osztályában elterjedt reprezentációk új generációját hatékonyan alkalmazhassa a hallgató.

8. A tantárgy részletes tematikája

Az információ-ábrázolás klasszikus és modern módszereinek összehasonlítása. A tantárgy Hilbert hipotézisétől napjainkig áttekinti a modellezési technikák fejlődését és az alkalmazott számítástudományi eszközöket. A tantárgy rámutat arra, hogy jelentős szemléletváltozásnak lehetünk tanúi a mérnöki modellezésben és feladat ábrázolásban. Rámutat arra, hogy a megoldás és megoldhatóság fogalma tágabb értelmet nyert.

A tananyag külön tárgyalja az információk ábrázolásában megjelenő szemcsés szerkezetre épülő módszereket és ahhoz tartozó uniform ábrázolási célokat, ami az információ-ábrázolás új generációját jelenti. Példákon keresztül ismerteti a tantárgy, hogy a mai számítástechnikai eszközök hatására előtérbe került az uniformitás, a feladat-független ábrázolás és automatizált megoldás a mérnöki feladatok igen tág osztályában.

A tantárgy megmutatja, hogy az információ-ábrázolás jósága, feldolgozhatósága és komplexitása közötti összefüggéseket hogyan lehet figyelembe venni. Példákat mutat arra, hogy miként lehet modellezés során az analitikus és numerikus jelleget elválasztani, akár “black-box” modellezések esetén is. Példákat mutat arra, hogy meghatározott archetipikus lenyomatok alkalmazása a modellezésben közelebb vezethet a megoldáshoz, annak ellenére, hogy az ilyen jellegű modellezés, mint matematikai közelítés esetleg nagyobb hibával rendelkezik. Ezek a módszerek hasonlíthatóak bizonyos emberi kognitív folyamatokhoz is.

A tantárgy, példaként, egy négy propelleres vezető nélküli helikopter irányítási kérdésit és azzal kapcsolatos információkat ábrázolja különböző reprezentációban, majd megmutatja, hogy ettől függően eltérő megoldások léteznek a helikopter stabil irányítására.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

(előadás, gyakorlat, laboratórium):

Előadás.

10. Követelmények

a. A szorgalmi időszakban:

b. A vizsgaidőszakban: írásbeli vagy szóbeli vizsga (létszámtól függően).

  1. Elővizsga: van lehetőség.
11. Pótlási lehetőségek

Vizsgaidőszakban a megszokott módon.

12. Konzultációs lehetőségek

Megbeszélés szerint.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Folyamatban van egy magyar nyelvű tankönyv elkészítése. Jelenleg hosszabb-rövidebb részek állnak rendelkezésre.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

:

 

Kontakt óra

60

Félévközi készülés órákra

44

Felkészülés zárthelyire

0

Házi feladat elkészítése

0

Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

..

Vizsgafelkészülés

46

Összesen

150

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Baranyi Péter

e. docens

BME-TMIT