Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Nyílt forráskódú és szabad szoftverek

    A tantárgy angol neve: Open Source and Free Software

    Adatlap utolsó módosítása: 2011. február 15.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Mérnök informatikus szak
    Villamosmérnöki szak
    Szabadon választható tárgy

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VITMAV66   2/0/0/f 2  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Rétvári Gábor Ferenc, Távközlési és Médiainformatikai Tanszék
    A tantárgy tanszéki weboldala http://qosip.tmit.bme.hu/twiki/FLOSS
    4. A tantárgy előadója
    Név:Beosztás:Tanszék, Int.:
    Dr. Rétvári Gábor Ferenctud. munkatársTMIT
    Németh Feliciántud. s. munkatársTMIT
    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

    -

    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:
    nincs
    7. A tantárgy célkitűzése

    A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a nyílt forráskódú és szabad szoftverek fejlesztésekor használt speciális programfejlesztési szemléletmódot és az itt használt eszközrendszereket, továbbá betekintést adni a szoftverterjesztés egyedi jogi szabályozási háttérébe és rámutatni a háttérben meghúzódó gazdasági motivációkra.

     

    8. A tantárgy részletes tematikája

    1. A kódmegosztás hagyományai a Unix és BSD történetén keresztül: az ősközösségtől a vadkapitalizmuson át napjainkig. Meghatározó emberek és szervezetek a szabad szoftver világában.

    2. A katedrális és a bazár szoftvermenedzsment módszerek. Linus-törvénye. Változások a tanulmány publikálása óta. A Netscape nyílt forráskódúvá alakítja a Communicatort; a kezdetei siker elmaradásának okai.

    3. Jogi és filozófiai háttér: Public Domain, General Public License, LGPL, Affero GPL, BSD típusú, alkotói, egyéb licenszek. Free Software movement és az Open Source. GPLv3 újdonságai, Tivoisation. Bírósági esetek.

    4. Best practice a nyílt fejlesztésnél: a projekt előkészítésénél, elindításánál, reklámozásánál leggyakrabban használt, leginkább bevált módszerek. Kód-újrahasznosítás lehetőségei. Közösséginorma-építés.

    5. Közösséget összetartó tényezők. Meritocracy, kettészakadás fenyegetése. Teendők fork esetén. Vezetési modellek: jóságos zsarnok, konszenzus alapú demokrácia, kreatív anarchia. Problémás, destruktív emberek kezelése.

    6. Kollaboratív tudás, szabad közösségi tudásbázisok fejlesztése és karbantartása, a Wiki-mozgalom, a Wikipedia és társai, hozzászólások moderálása, dedikált moderálás, önmoderálás, példák. Egyéb a közösségi önszerveződését szabályozó módszerek

    7. ZH. Központosított verzió kontroll, a kollaboratív fejlesztés módszerei, alapfogalmak, a többszörös hozzáférés módjai, primitív verzió kontroll, zárolás, konfliktusok fogalma, központosított verzió kontroll, architektúra és modell, a konfliktusok kezelése, tagging, branching/merging, a Subversion

    9. Elosztott verzió kontroll, az elosztott verzió kontroll alapfogalmai és modellje, eltérések a központosított verzió kontrolltól, a push és a pull modell, a Git. Egyéb az erősen párhuzamosított fejlesztést támogató eszközök.

    10. Üzleti modellek ingyenes szoftverekhez és szolgáltatásokhoz. Kommodifikiáció (kommodizáció) és annak elkerülése termékdifferenciálással és lekötéssel. Kettős licenszelés. Szabadszoftver-fejlesztés támogatásának módjai.

    11. Biztonsági kérdések a nyílt forráskodú programokkal kapcsolatban, teendők biztonsági rés felfedezésekor. CAN/CVE számok. Biztonságosabb-e a zárt kódú fejlesztés?

    12. Szabványok a szabad szoftver világában, a szabványok szerepe, hordozhatóság, együttműködés és kommodizáció, API- és ABI-szintű együttműködés, a POSIX alapjai, részei és formátuma, Linux Standards Base, freedesktop.org, hálózati együttműködés, nyílt protokollok és az Internet Engineering Task Force, irodai formátumok és az OOXML-ODF formátumháború

    13. ZH. Nyílt közösség a szoftverfejlesztésen túl: Creative Commons, FLOSS a jogban (Groklow), nyílt forráskódú hardver, nyílt forráskódú biológia. Nyílt projektek elemzése a szoftverfejlesztés nyilvános adataiból.

     

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

    Előadás

    10. Követelmények
    • A szorgalmi időszakban: két zárthelyi dolgozat minimum elégséges szintű teljesítése. A félévközi jegy a két zárthelyi dolgozat érdemjegyeinek átlaga adja.
    11. Pótlási lehetőségek Pótzárthelyi dolgozatok megírására a pótlási időszakban van lehetőség a TVSZ szerint.
    12. Konzultációs lehetőségek

    Igény szerint, az oktatóval egyeztetve.

     

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom
    1. Karl Fogel: Producing Open Source Software, O'Reilly Media, Inc., 2005.
    2. Chris DiBona et al: Open Sources: Voices from the Open Source Revolution, O'Reilly Media, Inc.; 1999.
    3. Chris DiBona, et al: Open Sources 2.0 The Continuing Evolution, O'Reilly Media, Inc., 2005.
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra28
    Félévközi készülés órákra14
    Felkészülés zárthelyire18
    Házi feladat elkészítése -
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása -
    Vizsgafelkészülés -
    Összesen60
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta
    Név:Beosztás:Tanszék, Int.:
    Németh Feliciántud. s. munkatárs TMIT

    Dr. Rétvári Gábor

    tud. munkatárs

    TMIT