Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Rendszerélettani alapismeretek

    A tantárgy angol neve: Basics of Life Sciences

    Adatlap utolsó módosítása: 2006. december 18.

    Tantárgy lejárati dátuma: 2015. január 31.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Egészségügyi Mérnök Szak

    (orvosfizikus szakirány)

    Tantervi tárgy
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIOB1REA   5/0/0/v 7  
    A tantárgy tanszéki weboldala http://bio.iit.bme.hu
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Monos Emil (tantárgyfelelős)

    Egyetemi tanár

    SE Humán Élettani Intézet

    Dr. Kollai Márk (intézetigazgató)

    Egyetemi tanár

    SE Humán Élettani Intézet

    Dr. Nádasy György (tanulmányi felelős)

    Egyetemi docens

    SE Humán Élettani Intézet

    Dr. Dézsi László

    Tudományos csoportvezető

    Richter Gedeon Rt

    Dr. Karmos György

    Tudományos tanácsadó

    MTA Pszichológiai Intézet

    Dr. Tóth András

    Egyetemi adjunktus

    SE Humán Élettani Intézet

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

    Funkcionális anatómia

    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:

    Funkcionális anatómia

    7. A tantárgy célkitűzése A tantárgyi program egy tanféléven belül 14x5 órában (valamint további 12 óra laboratóriumi bemutatás ill. gyakorlat keretében) tárgyalja az emberi szervezet egészséges működésének válogatott fő folyamatait és mechanizmusait. Hangsúlyozott célja, hogy a hallgatók elsajátítsák - kvantitatív szemléletre törekedve - az élettani alapismereteket, s megvalósítsák ezek rendszerszemléletű szintézisét alkalmazva a szabályozáselmélet elemeit is.
    8. A tantárgy részletes tematikája

    I. Bevezetés, sejtélettani alapok

     

    1. hét          Az élettan tárgya, jelene és perspektívái, az élettani folyamatok fiziko-kémiai és sejtélettani alapjai

    A humán élettan helye a természettudományokban. A test összetétele, homeosztázis-homeokinézis. A fiziológiai folyamatok természete, a jellemző paraméterek és mechanizmusok sajátosságai. A szervezet, mint rendszer, fő alrendszerei. A sejtmembrán általános fiziko-kémiai tulajdonságai és élettani funkciói. A sejt energetikai és információs rendszere. Celluláris szintű adaptáció.

     

    2. hét          Ingerlékeny szövetek elemi működésének jellegzetességei: idegsejt, harántcsíkolt-, szív- és simaizom

    Nyugalmi membránpotenciál, akciós potenciál, ingerület vezetés, aktiváció, kontrakció és relaxáció szubcelluláris mechanizmusai a különböző típusú izomsejtekben. Az izomműködés biomechanikája.

     

    II. A vérkeringés élettana. 

    3. hét          Hemodinamika

    A vérkeringési szervek strukturális és funkcionális felépítése (sorosan és párhuzamosan kapcsolt összetevők). A vér. Nyomás-áramlás, nyírófeszültség-nyírás, rugalmas feszültség-rugalmas deformáció viszonyok a vérkeringési rendszerben: áramlási ellenállás, viszkozitás és elaszticitás. A mikrocirkuláció felépítése és szerepe, a nyirok.          

     

    4. hét          A szív élettana. A szív-érrendszer működésének szabályozása

    A szív pumpa funkciója, szívciklus (nyomás és áramlás jellegzetességei az artériákban/vénákban. Elő-, utóterhelés; kamrai/vaszkuláris funkciós görbék. A vérkeringési rendszer mûködésének lokális, reflexes idegi és hormonális szabályozása és annak zavarai: artériás hipertónia, szívelégtelenség, shock.

     

    III. A légzés, a táplálkozás és a kiválasztás élettana

     

    5. hét          A respirációs szervek felépítése és működése.

    Gázcsere a szövetekben és a tüdőben. Oxigén "akkumulátorok" (hemoglobin, mioglobin). A légzés biomechanikája és idegi szabályozása.

     

    6. hét          Az emésztő szervek felépítése és működése.

    A táplálék és vízfelvétel alimentációs aspektusai. Emésztés, felszívódás, tápanyagforgalom. Hőszabályozás.    

     

    7. hét          A kiválasztó szervek felépítése és működése

    A vese kiválasztó, pH-regulációs és endokrin szerepe. A bőr kiválasztó szerepe.

     

    IV. Az idegrendszer élettana       

    8. hét          Szenzoros működések

    Receptorok, érzékszervek élettana. A jelátalakítás, jeltovábbítás élettani mechanizmusai. Lokális (perifériás) és központi idegrendszeri feldolgozás. Agykérgi kiváltott potenciálok. A fájdalom élettana.

     

    9. hét          Somato- és viscero-motoros működések

    A vázizomzat lokomotoros és antigravitációs működése, kontrakciójának reflexes idegi szabályozása (afferens és efferens mechanizmusok, agyi központok szerepe). Vegetatív effektorok (simaizom-szervek, szív, endokrin és exokrin mirigyek), szimpatikus és paraszimpatikus reflexek, medulláris-hipotalamikus-kortikális integráció.

     

    V. Metodikai ismeretek és élettani gyakorlatok

    10. hét        Klinikai és kísérletes élettani mérési módszerek

    A fontosabb fiziológiai paraméterek meghatározására kidolgozott klasszikus módszerek. Sejtszintű és intracelluláris mérések: mikroelektródok, optikai technikák, izolált szerv technikák, in vivo mérések alapelvei: invazív és noninvazív klinikai módszerek, NMR, képfeldolgozáson alapuló technikák. Elektroenkefalogram (EEG), elektrokortikogram.

     

     

    11. hét        Élettan gyakorlatok

     

    1. Keringésfiziológiai vizsgálatok emlős állaton

    2. Élettani komputer-szimulációs kísérletek (SimNerve, Sim-Muscle, SimHeart)

     

    VI. A szervezet működésének integratív szabályozása

     

    12. hét        A neuroendokrin reguláció alapelvei és mechanizmusai

    Hipofízis, mellékvese, pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, hasnyálmirigy hormonok szerepe és jelentősége. Neuro-szekréció, és a neuroendokrin rendszer koncepció. Lokális hormonok.

     

    13. hét        Az agy integratív működése

    A központi idegrendszer tevékenységének szerveződése, neuronhálózatok. Centrális neurotranszmitterek és transzmitter specifikus pályarendszerek. Integratív funkciók. Ébrenlét-alvás, formatio reticularis szerepe. Önfenntartó (táplálkozási, védekező, támadó) és fajfenntartó (szexuális, szülői) magatartásformák, humán motivációk és emóciók. A tanulás fiziológiája.      

     

    14. hét        Konzultáció: rendszerélettani szintézis (Valamennyi anyagrészből)

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

    tantermi előadás és laboratóriumi gyakorlat

    10. Követelmények

    a.       A szorgalmi időszakban: –

    b.       A vizsgaidőszakban: szóbeli vizsga

    c.       Elővizsga: nincs

    11. Pótlási lehetőségek gyakorlat pótlására egyeztetett időpontban lehetőséget adunk
    12. Konzultációs lehetőségek igény és megbeszélés szerint
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Fonyó Attila „Az orvosi élettan tankönyve”, 2. kiadás, Medicina, Budapest, 1999.

    Arthur C. Guyton and John E. Hall „ Textbook of Medical Physiology”, 10th edition, Saunders, Philadelphia, 2000.

    Monos Emil „Hemodinamika: a vérkeringés dinamikája”, Semmelweis E KODK, Budapest, 2001. Egyetemi jegyzet.

    Monos Emil „A vénás rendszer élettana”, 2. kiadás, Semmelweis E KODK, Budapest, 1999. Egyetemi jegyzet.

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

    Kontakt óra

    70

    Félévközi készülés órákra

    46

    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

    40

    Bonctani/labor-bemutató

    12

    Vizsgafelkészülés

    42

    Összesen

    210

    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Monos Emil

    Egyetemi tanár

    SE Humán Élettani Intézet