Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

Hálózatok és rendszerek, Méréstechnika, Híradástechnika, Elektronika

A laboratóriumi gyakorlatok célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a beágyazott rendszerek analízise során gyakran használt mérőeszközökkel, illetve mérési eljárásokkal, továbbá konkrét mérőrendszerek megismerése során szerezzenek tapasztalatot a témakörben. A mérési feladatok megoldása nem igényel mély szakirányú ismereteket, ugyanakkor alapozunk az 5. pontban említett tárgyak anyagára, különösen a jelek és rendszerek idő- és frekvenciatartománybeli leírása, oszcilloszkópok és spektrumanalizátorok, A/D és D/A átalakítás, mintavételezés és kvantálás témakörökben tanultakra. A tantárgy célja, hogy elmélyítse az elméleti ismereteket, és a legfontosabb összefüggéseket kézzelfoghatóvá tegye.

A szemeszter során 5 tematikus mérésre kerül sor. Ezek a következők:

• Mérések digitális oszcilloszkóppal. A mérés célja a digitális oszcilloszkópok bemutatása, megismerése. A mérési feladatok a digitális oszcilloszkópok azon funkcióit hangsúlyozzák, amelyek az analóg oszcilloszkópokon nem, vagy csak korlátozottan alkalmazhatók.
• Mérések spektrumanalizátorokkal. A mérés célja heterodin és FFT alapú spektrumanalizátorok bemutatása, megismerése. A mérési feladatok rávilágítanak a jelek és rendszerek frekvenciatartománybeli jellemzésének előnyeire, illetve a különböző mérési módszerek közötti különbségekre.
• A/D és D/A átalakítók vizsgálata. A mérés célja az A/D és D/A átalakítás folyamatának megismerése. PC-hez csatlakoztatott jelfeldolgozó kártyák és számítógépes programok segítségével lehetőség nyílik az A/D és D/A átalakítás lineáris és nemlineáris torzításának vizsgálatára.
• Elektronikus mérleg vizsgálata. A mérés célja, hogy a hallgatók megismerjék a nyúlásmérő hidak alkalmazását. A mérés tárgya egy mechanikus mérlegre szerelt, nyúlásmérő bélyegekkel kialakított vivőfrekvenciás mérőhíd, illetve a jelek feldolgozására alkalmas DSP-alapú mérőrendszer. A feladatok végigkövetik a teljes jelátalakítási folyamatot.
• Rezgésanalízis. A mérés célja egy másik gyakran alkalmazott beágyazott rendszer: egy rezgésanalizátor vizsgálata. A mérési feladatok megoldása során megismerhetők a gyorsulásérzékelők, mikrofonok és a hozzájuk szükséges elektronikus eszközök, továbbá a feszültséggé alakított jelek feldolgozásának eszközei.

laboratóriumi gyakorlat

A méréseken a részvétel kötelező. A méréseken felkészülten kell megjelenni. A felkészültséget külön nem ellenőrizzük, de a mérési feladatok eredményes elvégzéséhez szükség van felkészülésre. Minden mérésről jegyzőkönyvet kell készíteni, mérőcsoportonként egyet. A jegyzőkönyvre osztályzatot adunk. Ha a jegyzőkönyvre adott osztályzat elégtelen, a mérés eredménytelen, és pótolni kell.

A félév végén egy ellenőrző mérést tartunk, amelynek során egy, a tematikus mérések során szerepelt részfeladatot kell elvégezni.

A félévközi jegy kiszámításának módja: 0,5*jegyzőkönyv osztályzatok átlaga + 0,5*ellenőrző mérés osztályzata. Kerekítés 50 századtól felfelé.

A félév során egy mérés pótolható, függetlenül a hiányzás okától. Több eredményesen el nem végzett mérés esetén (pl. hosszabb betegség), a félév további menete a tárgyfelelőssel egyeztetendő. Elégtelen ellenőrző mérés egy alkalommal pótolható.

A mérésvezetőkkel esetenként egyeztetett helyen és időben.

• Mérési útmutatók
• az 5. pontban felsorolt tárgyak tankönyvei, jegyzetei
• Schnell László (szerk.), �Jelek és rendszerek méréstechnikája�, J-5 1435, 1435/a, 1435/b.
• Simonyi Ernő, �Digitális szűrők. A digitális jelfeldolgozás alapjai�, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1984.