BME VIK - Szoftvertechnológia

vissza a tantárgylistához nyomtatható verzió

Szoftvertechnológia

A tantárgy angol neve: Software Engineering

Adatlap utolsó módosítása: 2023. június 23.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Alapképzés (BSc), mérnökinformatikus

Tantárgykód	Szemeszter	Követelmények	Kredit	Tantárgyfélév
VIMIAB04	3	3/0/1/v	5

3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Micskei Zoltán Imre,

A tantárgy tanszéki weboldala http://www.mit.bme.hu/oktatas/targyak/VIMIAB04

4. A tantárgy előadója

Dr. Micskei Zoltán, egyetemi docens, MIT

Dr. Gönczy László, egyetemi docens, MIT

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

A tárgy felvétele előtt a hallgatónak képesnek kell lennie

(K2) elmagyarázni az imperatív programozási nyelvek működését,
(K3) elkészíteni önállóan egy összetettebb programot magas szintű specifikáció alapján
(K3) megoldani modellezési problémákat egyszerűbb modellezési nyelvek használatával (pl. állapotgépek vagy objektumorientált modellek).

6. Előtanulmányi rend

Kötelező:

[ HA
EgyenCsoportTagja("INFO - 2022 - MINTATANTERV HALLGATÓI")

AKKOR

( TárgyTeljesítve("BMEVIIIAA03") ÉS
(TárgyTeljesítve_Képzésen("BMEVIIIAB00") VAGY
TargyFelvetelekSzama("BMEVIIIAB00") >= 1 ))

EGYÉBKÉNT

TárgyTeljesítve("BMEVIIIAA03") ]

ÉS

NEM ( TárgyTeljesítve("BMEVIIIAB01") ) ÉS

(Kepzes("5N-A8") VAGY
Kepzes("5NAA8"))

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rend az adott szak honlapján és képzési programjában található.

Ajánlott:

Kötelező:

A programozás alapjai 2

7. A tantárgy célkitűzése

A tantárgy szoftver rendszerek tervezésének, fejlesztésének, karbantartásának tanítását tűzi ki célul, bemutatva a szoftver, mint termék előállításához szükséges mérnöki, támogató és menedzsment tevékenységeket, ezek néhány alapvető technikáját és módszerét.

A tantárgy fő célja, hogy a hallgatók átfogó képpel rendelkezzenek a teljes szoftverfejlesztési folyamatról, beleértve a fejlesztési-, projektmenedzsment- és támogató folyamatokat. Tudást szereznek az alapvető életciklus modellekről, folyamatfejlesztési modellekről és szabványokról.

A tantárgyban megismert technikákat és módszereket tovább mélyítik a hallgatók a következő félévben a Szoftver projekt laboratórium c. tárgy (VIIIAB11) keretében projektszerű keretekben.

8. A tantárgy részletes tematikája 1. Bevezetés. A szoftverről és a szoftverfejlesztésről. Különbözik-e a szoftverfejlesztés más mérnöki területektől? Miben több a szoftvertechnológia, mint a programozás? Példák komplex szoftverekre és szoftverprojektekre. Mi kell egy sikeres szoftverfejlesztéshez?

Szoftver modellezése és UML
2. Szoftver modellezése: Miért modellezünk? Mit lehet modellezni? A Unified Modeling Language (UML) modellezési nyelvcsalád. Struktúra modellezése: osztálydiagram, példányok kezelése, csomagdiagram, komponensdiagram.
3. UML viselkedés modellezése I: használati eset (use case), aktivitásdiagram, szekvenciadiagram.
4. UML viselkedés modellezése II: állapotgép diagram, különböző nézőpontok összekapcsolása. Kitekintés.

Szoftverfejlesztési folyamatok
5. Szoftver életciklus lépései és termékei. Népszerű életciklus modellek (vízesés, V-modell, iteratív, inkrementális...).
6. Hagyományos és agilis szoftverfejlesztés. Agilis és Lean alapelvek. Példák: Scrum, XP.
7. Verziókezelés alapelvek. Központosított és elosztott verziókezelés. Tipikus munkafolyamatok és minták (GitHub Flow, Mainline...).

Szoftverfejlesztési gyakorlatok
8. Követelmények kezelése: A követelmények fontossága. Követelmények felmérése, elemzése, priorizálása. Követelmények típusai: funkcionális és nemfunkcionális követelmények. Kétirányú követhetőség. Követelmények változásának kezelése.
9. Tervezés és architektúra: Tervezési alapelvek (absztrakció, modularizáció). Szoftver architektúra elemei. Tervezési minták (design patterns). Tervek dokumentálása.
10. Forráskód kezelése: jó forráskód tulajdonságai. Kódolási ajánlások és szabványok alkalmazása. Kód felülvizsgálat (code review). Statikus analízis eszközök használata.
11. Tesztelés I: tesztelési alapfogalmak és célok. Tesztelés folyamata. Tesztelési szintek. Kockázatalapú tesztelés.
12. Tesztelés II: teszttervezési technikák (specifikáció és struktúra alapján).

Projekt- és people-menedzsment
13. A szoftver projektek irányítási vonatkozásai. Becslés, tervezés, követés, vezérlés. Agilis projektmenedzsment technikák és eszközök.
14. Mérés és elemzés a szoftverfejlesztésben. Folyamatok definiálása és követése.

A gyakorlatok/laborok részletes tematikája
1. UML modellező eszköz használata alapvető diagramok segítségével
2. UML-alapú objektumorientált tervezés gyakorlása
3. Verziókezelő eszköz használata (git), szoftverfejlesztési munkafolyamatok (GitHub)
4. Automatikus fordítási eszközök, folytonos integráció
5. Kód stílus ellenőrzése, kód felülvizsgálat, statikus analízis eszköz használata
6. Teszttervezés és implementálás, kódfedettség mérése

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és számítógépes laboratórium.

10. Követelmények Szorgalmi időszakban:

A laborokon való jelenlét a TVSZ szerinti mértékben kötelező.
A laborok elkezdéséhez szintfelmérő értékelés sikeres teljesítése szükséges. Az aláírás megszerzéséhez a labor szintfelmérők 2/3-ának sikeres teljesítése szükséges.
Egy darab otthoni feladat megoldása. Az aláírás megszerzésének feltétele az otthoni feladat megoldásának elfogadása.

Vizsgaidőszakban:

Írásbeli vizsga. Az írásbeli vizsga két részből áll. Az elégséges vizsgához mindkét rész külön-külön min. 40%-os teljesítése szükséges.

11. Pótlási lehetőségek

A laboralkalmak nem pótolhatók, valamint nem javíthatók.
Az otthoni feladat beadható késedelmesen az eredeti határidő utáni egy hétben.

12. Konzultációs lehetőségek Igény szerint az előadóval egyeztetve.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Előadásfóliák és segédanyagok a tantárgy weboldalán.
Ian Sommerville: Szoftverrendszerek fejlesztése [Software Engineering], 2. kiadás, Panem Kiadó, 2007
Harald Störrle: Unified Modeling Language - UML 2, Panem, 2007
Robert C. Martin: Tiszta kód - Az agilis szoftverfejlesztés kézikönyve, Kiskapu Kft., 2010
Dorothy Graham et al.: A szoftvertesztelés alapjai, Alvicom Kft., 2010
Titus Winters et al.: Software Engineering at Google, O'Reilly, 2020

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra	56
Félévközi készülés órákra	10+12
Felkészülés zárthelyire	0
Házi feladat elkészítése	32
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása	0
Vizsgafelkészülés	40
Összesen	150

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Dr. Balla Katalin, docens, IIT

Dr. Goldschmidt Balázs, docens, IIT

Dr. Micskei Zoltán, docens, MIT

Dr. Simon Balázs, docens, IIT

IMSc tematika és módszer

Egyrészt az előadások tartalmaznak kiegészítő anyagrészeket, amik a tantárgy anyagrészeinek matematikai, algoritmikus alapozásait ismertetik meg az érdeklődő hallgatókkal.

Másrészt a tananyag mélyebb megértésére a házi feladathoz kapcsolódó extra részfeladatok megoldásával nyílik lehetőség. Ezek az extra részfeladatok segítenek jobban megérteni az előadáson kevésbé részletezett ismereteket, valamint elmélyedni egy kapcsolódó problémában.

IMSc pontozás

A tárgyban összesen 25 IMSc pont szerezhető:

Maximum 10 pont a vizsga IMSc feladata. A plusz feladat csak akkor kerül értékelésre, ha a vizsga alapfeladatai megoldásával a hallgató jeles osztályzatot ért el.
Maximum 15 pont a házi feladat extra részéért.

IMSc pontokat csak a jelest elért hallgatók szerezhetnek.

Az IMSc pontok megszerzése a programban nem résztvevő hallgatók számára is biztosított.

Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

Szoftvertechnológia