Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

Oktatási hét

Témakör (2x45 perces tanórákra bontva)

 1.

Internet az információs társadalom kritikus infrastruktúrája. Átfogó előadás az Internet fejődéséről, irányítási struktúrájáról, jelenlegi státuszáról és jövőbeni szerepéről. Ismertetésre kerül az IPv6 az IP új generációja, továbbá az ENUM szabvány.

 2.

Bemutatásra kerülnek az új generációs hálózatok tulajdonságai. Összehasonlításra kerülnek az Internet és az Új generációs hálózat jellemzői. Az Internet fejlődésének bemutatása a statisztika segítségével. A hazai Internet fejlődés rövid bemutatása

 3.

A Jövő Internet kutatás bemutatása. A jövő Internet GENI programjának ( US ) bemutatása. Az EU koncepciója. Az FP7 és a Horizon 2020 Jövő Internet kutatási irányok bemutatása. A hazai jövő Internet kutatás rövid ismertetése.

 4.

A Jövő technológiái a Gartner elemzés alapján. A Gartner- ’’Emerging technology’’ elemzés alapján bemutatásra kerülnek az új technológiák várható fejlődésének különböző fázisai egy tízéves skálán. A tárgy be kívánja mutatni, hogy hogyan változtak az áttörést okozó technológiák 2007 és 2014 között.

 5.

1. zárthelyi

 6.

„Okos” megoldások, a fenntartható fejlesztések és a komfortosabb, biztonságosabb életvitelt érdekében. Az IKT mint a kihívásokat kezelni tudó kulcstechnológia, és az integrált intelligens megoldások koncepciója ígéretes válasznak ígérkezik. A Digitális EU és a Digitális Magyarország stratégia, a megvalósítás területei, eszközei és a smart megoldások keretrendszere, struktúrája (koncepció, integráció, alrendszerek). 

 7.

Smart fejlesztések technológiai és adat háttere 1:

Térinformatika az intelligens megoldások szolgálatában (helymeghatározás, helyhez kötött adatok és adatrendszerek, térbeli szolgáltatások, stb.).

 8.

Smart fejlesztések technológiai és adat háttere 2:

Szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatnyerési, adatfeldolgozási és továbbítási technológiák és megoldások (IoT, RFID, Cloud, crowdsoursing, crowdsensing, nyílt forráskódú adatok, interoperabilitás biztosítása stb.).

 9.

 Kiemelt intelligens fejlesztési területek 1:
Energetika. IKT elemek: intelligens mikrogrid, villamos hálózati energiamenedzsment (pl. szabályozási tartalékok koordinálása), kiserőművek bevonása a rendszerszabályozásba (Virtual Power Plant), épületenergetikai intelligens online szoftverek.

 10.

 Kiemelt intelligens fejlesztési területek 2:

Mobilitás. Energia visszatápláló járművek, dinamikus forgalomirányító rendszerek, parkolás támogató rendszerek, útvonaltervező rendszerek, flottamenedzselés, intelligens közvilágítási rendszerek.

 11.

 Kiemelt intelligens fejlesztési területek 3:

IT támogatott életvitel és közösségi szolgáltatások. Élettani paraméterek figyelemmel kisérése (vérnyomás, EKG, pulzoximéter, alvásmonitorozás stb.), elemzése, illetve megosztása webportálon vagy mobil eszközökön. Passzív szenzorokkal otthoni krízis-riasztás. Virtuális társas együttlét és közös tevékenység (YoooM).

 12.

 Kiemelt intelligens fejlesztési területek 4:

Klíma és intelligens területfejlesztés, ill. urbanisztika. EU szinten közös adatgyűjtő rendszer (az EU SCC-2 munkaprogramja), közös mérési, közzétételi és kalkulációs technológia és módszertan (pl. energia megtakarítás, CO2 csökkentés, környezeti hatás területén). Régiók és települések térhasználati, gazdasági, társadalmi változásainak feltérképezése, várható klimatikus hatások elemzése és ellensúlyozása.

 13.

 Kiemelt intelligens fejlesztési területek 5:

Integrált rendszerek. IKT koncepció: valamennyi ágazati modul horizontális „áthatása”, a technológiai kompatibilitás biztosítása a rendszeren belül és a partnerekkel egyaránt (moduláris szintű elemek).

 14.

2. zárthelyi vagy beszámoló (egy alkalmazási terület bemutatása) – hallgató által választható