Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Ipari informatika

    A tantárgy angol neve: Industrial Informatics

    Adatlap utolsó módosítása: 2017. június 27.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar
    Mérnök Informatikus szak
    Első ciklus 
    Rendszertervezés szakirány

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIIIAC02 6 2/1/0/v 4  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Kiss Bálint, Irányítástechnika és Informatika Tanszék
    A tantárgy tanszéki weboldala http://www.iit.bme.hu
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Intézet:

    Dr. Kiss Bálint

    egyetemi docens

    Irányítástechnika és Informatika

    Kovács Gábor

    egyetemi tanársegéd

    Irányítástechnika és Informatika

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Digitális technika, Programozás, Rendszerelmélet
    6. Előtanulmányi rend
    Kötelező:
    ((Szakirany("AMINrendsztervAUT", _) VAGY
    Szakirany("AMINrendsztervIIT", _) VAGY
    Szakirany("AMINrendsztervMIT", _) VAGY
    Szakirany("AMIaut", _) )

    VAGY Training.code=("5NAA8") )

    ÉS NEM ( TárgyEredmény( "BMEVIIIA358" , "jegy" , _ ) >= 2
    VAGY
    TárgyEredmény("BMEVIIIA358", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0)

    A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

    A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

    7. A tantárgy célkitűzése

    A tárgy célja, hogy korszerű és átfogó ismereteket nyújtson az ipari informatika olyan alkalmazásai területein, ahol a feladat egy rendszer köré épülő időkritikus információgyűjtési, feldolgozási és döntési ciklus autonóm működtetése. A tárgy bemutatja a szükséges informatikai komponensek fejlesztésének korszerű technológiáit, valamint azok rendszertechnikai hátterét.

    A tárgyat sikeresen teljesítő hallgató képes lesz:

    • (K1) bemutatni az autonóm rendszerek fejlesztésekor használt, irányítástechnikai célú, gyors prototípus tervezési (RCP) technológiák módszereit és azok szerepét a fejlesztési folyamatban,
    • (K3) alkalmazni az RCP egyes szoftver és hardver eszközeit, használni a LabVIEW és a Matlab/Simulink fejlesztői környezeteket RCP célokra,
    • (K2) elmagyarázni a folytonos és diszkrét állapotváltozókat tartalmazó dinamikus rendszerekből felépített, diagram alapú modellek futtatásának lépéseit, továbbá az egyes rendszerelemek leírásához szükséges adatstruktúrákat és metódusokat,
    • (K3) alkalmazni egyes, a valós idejű szimulációt lehetővé tevő automatikus kódgenerálási technológiákat,
    • (K4) egyszerűbb funkciót megvalósító fejlesztés specifikációjának elemzése nyomán javaslatot tenni a sz sükséges RCP környezet hardver és szoftver elemeire,
    • (K3) lineáris időinvariáns modellekkel leírható dinamikus rendszerek esetében állapotteres megfigyelők és visszacsatolások tervezési eljárásait alkalmazni.
    8. A tantárgy részletes tematikája

    Előadások:

    1. hét: Autonóm rendszerek irányítástechnikai gyors prototípus tervezésének módszertana. A rapid control prototyping (RCP) fogalma, helye az ipari informatikai fejlesztési folyamatban. A tervezés V-modellje, a gyors prototípustervezés szoftver- és hardver komponensei, a fejlesztői környezet tipikus elemei. Diagram alapú tervező eszközök alapfunkciói.

    2. hét: Jelfolyamgráf-alapú, grafikus programozási paradigma. A LabVIEW környezet és a G nyelv: vezérlési szerkezetek.

    3. hét: A párhuzamos működés biztosítása és tervezési minták használata LabVIEW környezetben.

    4 hét: Diagram/modell futtatásának lépései, a futtatáshoz szükséges numerikus módszerek (algebrai hurok feloldása, integrálási eljárások, műveletek sorrendjének meghatározása stb.).

    5. hét: Simulink modell és futtatása, elemkönyvtárak, iteráció előkészítése, iterációs hurok működése, az iteráció futtatásának befolyásolása. Adatintegritás és az adatátadás determinisztikusága különböző mintavételi idejű csomópontok között, a rate transition blokk működése.

    6. hét: Dinamikus viselkedésű elemek felhasználói specifikációja. Dinamikus rendszer megadása, interfész az iteráló algoritmus felé, iterációs események kezelése.

    7. hét: S-függvények, egyedi elemkönyvtárak létrehozása a Simulink használatával. A szimuláció gyorsításának eszközei: mex fájlok, Matlab compiler.

    8. hét: Futtatás célrendszereken. A target fogalma, az automatikus kódgenerálás folyamata és eszközkészlete, a hangolást és analízist segítő szolgáltatások (kapcsolat a valós időben futó kóddal, paraméterek változtatása, jelek rögzítése).

    9. hét: A célrendszeren történő futtatás szerepe az autonóm rendszerek funkciófejlesztési ciklusában. A software-in-the-loop, a processor-in-the-loop és a hardware-in-the-loop szimulációs technikák és alkalmazásuk területei.

    10. hét: A Simulink Coder szolgáltatásai, elterjedt, moduláris célrendszerek (NI, dSPACE, Quanser, nyílt architektúrák).

    11. hét: Célrendszeri futtatások vezérlése, eredmények tárolása, analízise. Kísérlettervezés, automatizált és távoli kísérletvezérlés. A rendszer jeleinek rögzítése, aszinkron és off-line megjelenítése, felhasználásuk a kísérletek lefutásának vezérlésében.

    12. hét: Autonóm viselkedés megvalósítása önműködő érzékelés-döntéshozás-beavatkozás hurkon keresztül. Nyílt hurok fogalma, beavatkozás ismert vagy becsülhető állapotok esetén, a zárt hurok fogalma.

    13. hét: Állapotbecslésen és állapotvisszacsatoláson alapuló módszerek. Determinisztikus becslők lineáris rendszerekhez (Luenberger-megfigyelő) folytonos és diszkrét időben.

    14. hét: Összefoglalás, kitekintés. A megismert technológiák összefoglaló bemutatása esettanulmányokon, a technológia fejlődésének jelenlegi irányai, kapcsolat más informatikai technológiákkal (gyártásautomatizálás, termelésirányító rendszerek, elosztott rendszerek stb.).

    Gyakorlatok:

    1-2. gyak.: A LabView fejlesztői környezet és a gyors prototípus tervezést támogató egyes szolgáltatásainak vizsgálata.

    3. gyak.: Dinamikus rendszerek szimulációja és ODE megoldók vizsgálata.

    4. gyak.: A Simulink elemkönyvtárainak használata és dinamikus rendszerek megadása Matlab, illetve C nyelveken megírt S-függvények segítségével.

    5. gyak.: Automatikus kódgenerálás a szimuláció gyorsításához, illetve jelátalakításokat megadó Simulink hatásvázlatok (diagrammok) futtatáshoz beágyazott platformon.

    6. gyak.: Állapotteres visszacsatolás tervezése folytonos/diszkrét idejű, lineáris dinamikus rendszerekhez, a méretezés elvégzése Matlabbal és a zárt kör szimulációja.

    7. gyak.: Állapotmegfigyelők tervezése, vizsgálata és implementálása valós időben, beépítésük a visszacsatolásba.

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

    Heti két óra előadás, továbbá heti egy óra gyakorlat. A gyakorlatok az előadásokon elhangzott anyagrészekre építenek, a feladatok hatékony megoldásához előzetes felkészülést ajánlunk a kapcsolódó anyagrészekből. A gyakorlaton használt fejlesztőkörnyezetek távoli elérése felhő infrastruktúra használatával biztosított. A megfelelő alkalmazói szintű ismeretek elsajátításához szükség esetén a feladatok önálló megoldását, befejezését javasoljuk.

    10. Követelmények

    A szorgalmi időszakban: egy darab kilencven perces zárthelyi dolgozat (ZH) eredményes (legalább elégséges) megírása.

    A ZH eredménye a vizsgajegybe 20%-kal beszámít. 

    A vizsgaidőszakban: a vizsga írásbeli teljesítményértékelésből és az évközi ZH eredményének beszámításából áll. A vizsgába a ZH alapján beszámított évközi részeredmény a vizsgaidőszakban nem pótolható és nem javítható. A vizsga összpontszáma 50, melyből 10 pont a ZH pontszáma alapján arányosan adódik, 40 pont pedig az írásbeli teljesítményértékelés során szerezhető. A vizsga sikeres teljesítéséhez legalább 21 pontot kell szerezi az 50-ből.

    11. Pótlási lehetőségek

    A ZH a szorgalmi időszakban egy alkalommal pótolható, vagy annak eredménye egy alkalommal javítható. A ZH a pótlási héten nem pótolható, illetve nem javítható.

    12. Konzultációs lehetőségek

    Az oktatók fogadóóráin, illetve hallgatói igény szerint előre egyeztetett időpontban, a ZH időpontját és vizsgaalkalmakat megelőzően.

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom
    Dirk Abel, Alexander Bollig. Rapid Control Prototyping, Springer, 2006
    Elektronikus segédanyagok a tárgy honlapján.
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra42
    Félévközi készülés előadásokra14
    Félévközi készülés gyakorlatokra

    14 

    Felkészülés zárthelyire14
    Vizsgafelkészülés36
    Összesen120
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Intézet:

    Kovács Gábor

    egyetemi tanársegéd

    Irányítástechnika és Informatika

    Dr. Kiss Bálint

    egyetemi docens

    Irányítástechnika és Informatika

    IMSc tematika és módszer Az IMSc hallgatók számára a tananyaghoz kapcsolódó készségek és kompetenciák mélyebb elsajátítását segítjük az érintett hallgatóknak tartott konzultációk során.
    IMSc pontozás

    A tárgyból IMSc pontok csak jeles vizsgaeredmény elérése esetén járnak. A tárgyból mindösszesen 20 IMSc pont szerezhető az alábbiak szerint: 

    1. A ZH emelt szintű feladatainak megoldásával 10 IMSc pont szerezhető.
    2. A vizsga emelt szintű feladatainak megoldásával 10 IMSc pont szerezhető.

    Mind az ZH, mint a vizsga emelt szintű feladatainak esetében részpontszámok is szerezhetők. Az IMSc pontok megszerzése a programban nem résztvevő hallgatók számára is biztosított.