Kábeltelevízió-rendszerek

A tantárgy angol neve: Cable TV Systems

Adatlap utolsó módosítása: 2012. május 30.

Tantárgy lejárati dátuma: 2012. július 2.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Villamosmérnöki Szak

Szabadon választható tárgy

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIHVJV55   4/0/0/v 4  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Zombory László,
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

dr. Mátay Gábor

egyetemi adjunktus

HVT

Szombathy Csaba

Dr. Zombory Lászó

egyetemi tanársegéd

 egyetemi tanár

HVT

 HVT

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Jelek és rendszerek VIHVA109,
Elektromágneses terek VIHVA204,
Infokommunikáció VITMA301
6. Előtanulmányi rend
Kötelező:
NEM ( TárgyTeljesítve("BMEVIMH9255") )
VAGY
NEM ( TárgyTeljesítve("BMEVIHVM362") )
VAGY

NEM KépzésLétezik("5N-08") VAGY
NEM KépzésLétezik("5N-A8") VAGY
NEM KépzésLétezik("5N-M8")

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

Ajánlott:

MSc hallgatók közül tematikaütközés miatt a tárgyat csak azok vehetik fel, akik korábban (BSc képzésben) nem hallgatták a VIHVJV55 Kábeltelevízió rendszerek c. tárgyat.

BSc hallgatóknak nem ajánljuk, ha a későbbi tanulmányaik során az MSc képzésben fel kívánják venni a VIHVM362 A kábeltelevízió rendszertechnikája és elektronikája  c.tárgyat:

A tárgyat nem vehetik fel azok a hallgatók, akik teljesítették a tárgy előd tantárgyát (VIMH9255)

7. A tantárgy célkitűzése - Átfogó képet kíván nyújtani a kábeles műsor- és jeltovábbító rendszerekről azok fejlődési irányairól, a felhasználásuk (értéknövelő szolgáltatások pl. INTERNET) bővüléséről.

- A hallgatók készségének fejlesztése, hogy a megszerzett ismeretanyag alapján képessé‚ váljanak kábeltelevízió rendszerek tervezési, fejlesztési, üzemeltetési, mérési feladatainak elvégzésére.

8. A tantárgy részletes tematikája 1.hét: - A kábeles műsor- és jeltovábbító rendszerek fejlődésének története (kis-, nagyközösségi vevőantenna-rendszerek, kábeltelevízió rendszerek).
 - A kábeltelevízió rendszer  által nyújtott szolgáltatások.
2.hét: - A KTV rendszer gazdaságossági kérdései: tervezési, telepítési és fenntartási költségek.
 - Állandó és arányos költségek. Optimális rendszernagyság gazdaságossági szempontból.
3.hét: - A rendszer topológiája: fa-ág, csillag, gyűrű, vegyes. Az egyes topológiák előnyei és hátrányai.
 - A rendszerben alkalmazható nyalábolási eljárások (frekvencia-, idő-, kábel- multiplexálás).
4.hét: - Frekvenciamultiplex kábeltelevízió rendszer frekvenciaterve, külső és belső frekvencia tartományai.
 - Belső átvitelre felhasználható csatornákkal kapcsolatos megfontolások.
5.hét: - Interaktív kábeltelevízió rendszer referencia hálózata (nemzetközi hálózati rész, regionális hálózati rész, fejállomás és elosztóhálózat).
- A fejállomás funkciói, felépítése, építőelemei.
6.hét: - Az elosztóhálózat részei (törzs-, vonal-, bekötő- és házhálózat).
 - Az elosztóhálózat átviteli közegei (tisztán koaxiális-, tisztán optikai-, koaxiális és optikai kábelt vegyesen felhasználó /HFC/ KTV rendszerek.
7.hét: - A KTV rendszeren átvitt jelek (az alapszolgáltatás jelei, kiegészítő szolgáltatások jelei, segédjelek).
 - A KTV rendszerben megjelenő zajok és zavarok (kívülről bejutó, a rendszerben keletkező).
8.hét: - A rendszerben fellépő termikus zaj, erősítő és csillapító zajtényezője, kaszkádba kapcsolt építőelemek eredő zajtényezőjének számítása.
 - A külső hőmérséklet hatása kaszkádba kapcsolt lég- és földkábelek eredő zajhőmérsékletére.
9.hét: - Antenna zajhőmérséklete, heterodin rendszerű vevőberendezések zaja, zajtényező mérés. Egységnyi erősítés koncepció, az elosztóhálózat vivő-zaj viszonyának meghatározás azonos és különböző építőelemek kaszkádba kapcsolása esetén.
 - Lineáris és nemlineáris torzítások hatása KTV rendszerekben. Intertermodulációs termékek jellemzése: rendszám, jelszám, fokszám.
10.hét: - Harmadfokú torzítás által okozott erősítésváltozás (ön- és keresztkompresszió/expanzió/).
 - Keresztmoduláció fogalma és hatása. Keresztmoduláció mérése. Brumm-moduláció.
11.hét: - Nemlineáris torzítási termékek öszegeződése az elosztóhálózatban diszkrét és összetett torzítások (CSO, CTB) esetén. Vivő-összetett torzítási termék viszony (C/CSO, C/CTB) számítása.
- Keresztmoduláció összegződése azonos és nem azonos kaszkádba kapcsolt építőelemek esetén.
Optimális rendszernagyság meghatározása az eredő vivő-zaj viszony és az eredő vivő-öszzetett torzítási termék viszony alapján.
12.hét: - Koaxiális kábel és optikai kábel tulajdonságai, frekvencia és hullámhosszfüggésük.
 - A HFC elosztóhálózat egyes részeiben alkalmazott aktív‚ és passzív‚ építőelemek (E/O, O/E átalakítók, erősítők, aktív és passzív elosztók, előfizetői csatlakozók stb.).
13.hét: - A kábelhálózat aktív elemeinek távtáplálása (bemenet-, kimenet felől, középről), a tápellátás tervezése.
 - Hibrid kétfelé osztó felépítése működése, többfelé osztók, leágazók. Csillapítók kiegyenlítők.
14.hét: - KTV elosztóhálózati szélessávú erősítők típusai (teljesítmény- kétszerező, négyszerező, előretáplált erősítő) és műszaki jellemzőik.
- Fejállomás rendszertechnikák. Csatornakonverterek típusai, ezek felépítése működése.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás, az előadáson az elméleten kívül gyakorlati példák kidolgozása, KTV építőelemek bemutatása, demonstrációs mérés.
10. Követelmények a. A szorgalmi időszakban:
 Az előadások látogatása nem kötelező, de célszerű, mert a tárgyhoz nyomtatott jegyzet még nem készült.
 Az előadáson elhangzott tananyag elsajátítása, melynek ellenőrzése a szorgalmi időszakban két nagy ZH megírásával történik.
 A nagy ZH-k a 7. és a 13. tanulmányi héten kerülnek megíratásra. A nagy ZH-król történő hiányzás, vagy elégtelen osztályzat esetén a hallgatók pótzárthelyit kötelesek írni. Igazolatlan hiányzás elégtelen ZH eredménynek minősül.
 A félévvégi aláírás feltétele: mindkét nagy ZH, vagy pótzárthelyik legalább elégséges osztályzatra történő megírása.
 A vizsgára bocsájtás feltétele: a félévvégi aláírás megszerzése.
 Hiányzások igazolás a TVSz szerint.
b. A vizsgaidőszakban:
 Szóbeli vizsga a tárgy anyagából. A vizsgára történő felkészülést az utolsó előadáson kiosztott vizsgakérdések segítik. A szóbeli vizsgán a hallgatók a vizsgakérdésekből 2 db tételt húznak.
A félév során szerzett nagy ZH eredmények csak a vizsgaosztályzat le-, vagy felkerekítésénél kerülnek alkalmazásra.
c. Elővizsga
Igény esetén az utolsó tanulmányi héten a hallgatókkal egyeztetve.

11. Pótlási lehetőségek Egy sikertelen zárthelyi a szorgalmi időszakban a pótzárthelyin pótolható.
A sikertelen (pót)zárthelyi a pótlási héten különeljárási díj ellenében egy további alkalommal pótolható.
12. Konzultációs lehetőségek Nagy ZH-kat megelőző héten egy-egy alkalommal.
Minden vizsgát megelőzően egy-egy alkalommal.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom 1. Magyar és nemzetközi szabványok (MSz 11458, IEC 728, CENELEC 50083)
2. IEEE Trans. On CATV folyóirat 1980-ig megjelent számai
3. IEEE Communications Magazin 2009-ig megjelent, a témához kapcsolódó cikkei
4. Bobby Harrel: The Cable Television Technical Handbook, Artech House, Dedham 1985
5. Solti Miklós: Kábeltelevízió elosztó hálózatok tervezése, Távközlési Könyvkiadó, Budapest 1995
6. Ciciora W., Farmer J., Large D.: Modern Cable Television Technology: Video, Voice and Data Communications. Morgan Kaufmann Publishers Inc., San Francisco, 1999. ISBN 1-55860-416-2

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
Kontakt óra56
Félévközi készülés órákra14
Felkészülés zárthelyire20
Házi feladat elkészítése 
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása 
Vizsgafelkészülés30
Összesen120
15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

dr. Mátay Gábor

egyetemi adjunktus

HVT, BME