Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Elektromágneses terek alapjai

    A tantárgy angol neve: Introduction to Electromagnetic Fields

    Adatlap utolsó módosítása: 2024. február 27.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar
    BSc villamosmérnöki szak
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIHVAC07 6 2/2/0/v 5  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Gyimóthy Szabolcs,
    4. A tantárgy előadója Bilicz Sándor, docens, HVT
    Bokor Árpád, címzetes docens, HVT
    Gyimóthy Szabolcs, egyetemi tanár, HVT
    Pávó József, egyetemi tanár, HVT
    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít
    • Matematika: komplex algebra, differenciál- és integrálszámítás, vektoranalízis, differenciálegyenletek
    • Fizika: elektrodinamika
    • Jelek és rendszerek 1: koncentrált és elosztott paraméterű hálózatok szinuszos állandósult állapotban
    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:
    Jelek és rendszerek 1
    7. A tantárgy célkitűzése
    • Megismertetni a klasszikus elektrodinamikához kapcsolódó legfontosabb villamosmérnöki alapfogalmakat és összefüggéseket.
    • Bemutatni a villamosmérnöki tudomány fő alkalmazási területeihez kapcsolódó jellegzetes fogalmi bázist és matematikai tárgyalásmódot.
    • Bevezetni a hallgatót a modellalkotás folyamatába, valamint néhány analitikus és numerikus számítási módszer alkalmazásába.
    • Rávilágítani a tér- és hálózati modellek közötti kapcsolatra és különbségre.
    8. A tantárgy részletes tematikája

    a) Előadások

    Bevezető, az előtanulmányokból ismert alapok összefoglalása (2 előadás): Az elektromágneses tér forrásai (töltés/töltéssűrűség, áram/áramsűrűség). Az elektromágneses teret leíró vektormezők: intenzitásvektorok (elektromos térerősség, mágneses indukció), gerjesztett vektorok (mágneses térerősség, elektromos eltolás), integrált mennyiségek (elektromotoros erő / feszültség, magnetomotoros erő / gerjesztés, elektromos és mágneses fluxus). Elektromágneses tér és közeg kölcsönhatása (polarizáció, mágnesezettség), a térvektorok kapcsolata, illetve az anyag elektromágneses paraméterei (permittivitás, permeabilitás, fajlagos vezetőképesség). A Maxwell-egyenletek integrális és differenciális alakjai. Az elektromágneses tér folytonossági feltételei anyaghatáron. Energiamérleg, Poynting-vektor. Erőhatások az elektromágneses térben, Coulomb-törvény, Lorentz-erő. A klasszikus elektrodinamika egyenleteinek teljes rendszere.

    Az elektrodinamika módszertani felosztása és alkalmazási területei (1 előadás).

    Elektrosztatika (2 előadás): Az elektrosztatika alapegyenletei. Elektrosztatikus skalárpotenciál és feszültség. A Laplace-Poisson egyenlet és általános megoldása; az elektrosztatika peremérték-feladata. Helyettesítő töltések módszere, töltéstükrözés. Elektródák; kapacitás, részkapacitások; földelés.

    Stacionárius és kvázi-stacionárius terek (2 előadás): A stacionárius áramlási tér alapegyenletei, elektrosztatikai analógia. Az ellenállás fogalma és általánosítása, részkonduktanciák. A stacionárius mágneses tér alapegyenletei, vektorpotenciál, vektoriális Poisson-egyenlet. A Biot-Savart törvény. Az ön-, és kölcsönös induktivitás fogalma. Indukálási jelenségek, nyugalmi és mozgási indukció. Áramköri és térszámítási modellek összevetése.

    Hullámterjedés (2 előadás): Térvektorok fazor reprezentációja. Homogén hullámegyenlet a térerősségekre, vektoriális Helmholtz-egyenlet, síkhullám-megoldás. Síkhullám-távvezeték analógia. Teljesítményáramlás. Síkhullám ideális és veszteséges szigetelőben. Polarizáció. Síkhullámok visszaverődése és törése. Síkhullám vezetőben, örvényáram-jelenségek.

    Hullámok keltése (2 előadás): Az inhomogén hullámegyenlet és általános megoldása a potenciálokra. Elemi sugárzó dipólus (Hertz-dipólus) tere. Közel- és távoltér fogalma, jellemzői; teljesítményáramlás, antennajellemzők, ekvivalens áramköri leírás (mindezek bemutatása a Hertz-dipólusra).

    Hullámvezetők (2 előadás): TE, TM és TEM típusú terjedés. Négyszög keresztmetszetű csőtápvonal. Sajátérték-feladat, módus, diszperziós egyenlet, határhullámhossz (mindezek bemutatása a csőtápvonalra). S-paraméterek értelmezése.

     

    b) Gyakorlatok

    • A szükséges matematikai eszköztár felelevenítése (1 gyakorlat)
    • Egyszerű (de a gyakorlat szempontjából fontos) analitikusan számítható feladatok megoldása az előadáson tárgyalt témakörökben (6 gyakorlat)
    • Végeselem-módszer alkalmazása peremérték-feladatok megoldására; a Matlab PDE Toolbox felhasználói szintű bemutatása (1 gyakorlat)
    • Egyszerű két- és háromdimenziós térszámítási feladatok numerikus megoldása az előadáson tárgyalt témakörökben (5 gyakorlat). Ennek keretében a következő területek egy-egy jellegzetes gyakorlati alkalmazását vizsgáljuk: elektrosztatika, stacionárius áramok, mágneses tér, örvényáramok, hullámterjedés ill. -szóródás.

    Az analitikus és numerikus számítást alkalmazó gyakorlatokat felváltva, az előadások aktuális anyagához igazodva tartjuk meg. A gyakorlatokon nagy hangsúlyt kap a feladatok praktikusan leegyszerűsített, azaz "kezelhető" matematikai modelljének megalkotása, valamint – ahol releváns – a térszámítási modell áramköri modellre történő leképezése és paramétereinek meghatározása. A numerikus számításokhoz általában a Matlab PDE Toolbox-ot használjuk; amellett, hogy a számítások menete kivetítőn követhető, a hallgató a saját laptopján is reprodukálni tudja azokat.

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) 2 óra/hét előadás és 2 óra/hét kiscsoportos gyakorlat
    10. Követelmények

    a) Szorgalmi időszakban:

    • A félév során két nagy zárthelyit íratunk, értékelésük 1-5 osztályzattal történik. Az aláírás megszerzésének feltétele, hogy a zárthelyik eredményének átlaga legalább 2,0 legyen, ugyanakkor az egyes zárthelyik eredményére nincs minimumkövetelmény. A meg nem írt zárthelyi az átlag képzésénél 1-es értékűnek számít.
    • A kontaktórákon való részvételre a BME TVSZ rendelkezései az irányadóak.

    b) Vizsgaidőszakban:

    • A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megléte.
    • A vizsga tételhúzáson alapuló szóbeli, amelyet írásbeli vagy szóbeli beugró előz meg.
    11. Pótlási lehetőségek A pótlási héten aláíráspótló zárthelyit íratunk, amely felöleli mindkét nagy zárthelyi anyagát. Az aláírás feltétele a pót zárthelyi legalább elégséges (2) szintű teljesítése.
    12. Konzultációs lehetőségek A szorgalmi időszakban a tárgy oktatóinak heti fogadóóráján vagy egyéb egyeztetett időpontban, a vizsgaidőszakban pedig a vizsga előtti munkanapon lehet konzultálni.
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    a) Előírt:

    • Zombory László: Elektromágneses terek (elektronikus jegyzet)
    • Bilicz Sándor: Elektromágneses terek példatár (jegyzet) 55087

    b) Ajánlott:

    • Fodor György: Elektromágneses terek (jegyzet) 55019
    • Simonyi Károly: Villamosságtan, Akadémiai Kiadó, 1983
    • Bilicz Sándor: A matematika villamosmérnöki alkalmazásairól, példákon keresztül. Typotex Kft, 2016
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra56
    Félévközi készülés órákra20
    Felkészülés zárthelyire24
    Házi feladat elkészítése0
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása10
    Vizsgafelkészülés40
    Összesen150
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta Bilicz Sándor, docens, HVT
    Gyimóthy Szabolcs, egyetemi tanár, HVT
    Pávó József, egyetemi tanár, HVT
    IMSc tematika és módszer Az IMSc képzésben a tantermi gyakorlatok során – azonos órarendi keretben – fogalmilag összetettebb feladatokat oldunk meg az elméleti tudás elmélyítése céljából.
    IMSc pontozás Maximum 25 IMSc pont szerezhető egyéni házi feladat megoldásával, amely általában (de nem kizárólag) egy térszámítási probléma numerikus – többnyire végeselemes – megoldását jelenti. A feladatot az IMSc tankör gyakorlatvezetője adja ki (de a lehetőség azon hallgatók számára is nyitva áll, akik nem vesznek részt az IMSc programban). A megszerezhető pontszám a feladat nehézségével arányos, így több pontért nehezebb feladatot kell vállalni. A feladat megoldása írásban dokumentálandó, és egy rövid előadás keretében be kell róla számolni a feladatot kiadó gyakorlatvezetőnek, aki ezek alapján meghatározza a pontszámot. A beszámolót a félév során bármikor, de legkésőbb a vizsgaidőszak végéig lehet megtenni.
    Idegen nyelvi részteljesítés követelményei Az angol nyelven letett sikeres szóbeli vizsgáért 2 nyelvi kredit jár.