Műholdas rendszerek és távérzékelés

A tantárgy angol neve: Satellite Systems and Remote Sensing

Adatlap utolsó módosítása: 2006. november 23.

Tantárgy lejárati dátuma: 2015. január 31.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Villamosmérnöki Szak

Szélessávú és média-kommunikáció szakirány

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIHV4150   4/0/0/v 5  
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Zombory László

egyetemi tanár

HVT

dr. Seller Rudolf

egyetemi adjunktus

HVT

dr. Gödör Éva

egyetemi adjunktus

HVT

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

Determinisztikus és véletlen jelek leírása.

Valószínűségszámítás, rádiócsatorna, moduláció, demoduláció, kódolás, zaj.

6. Előtanulmányi rend
Ajánlott:

Hírközléselmélet, Antennák és hullámterjedés, Szélessávú fix és mobil kommunikáció tantárgyak

7. A tantárgy célkitűzése

Elsősorban rendszer szintű ismeretek adása, melyek megalapozzák a hírközlő hálózatokban alkalmazott műholdas összeköttetések és rendszerek tervezését, üzemeltetését és alkalmazását

A tantárgy bevezet a rádióhullámokkal megvalósítható képalkotás és mérés elméletébe. Rendszerezett elméleti és gyakorlati ismereteket nyújt a rádió mérőrendszerek témakörben. Bemutatja a mikrohullámú képek főbb felhasználási területeit (környezetvédelem, geológia, árvízvédelem, mezőgazdaság, régészet, stb.)

8. A tantárgy részletes tematikája

Műholdas rendszerek

Bevezetés: a konvergenciák hatása a távközlésre

Az elektromágneses spektrum.

Szabványosítás és egységesítés

Állandóhelyű és mobil műholdas összeköttetések.

-          Felépítés

-          Rendszerjellemzők: frekvenciasáv, polarizáció, moduláció, hozzáférés, EIRP, G/T

-          Fedélzeti rendszerek

-          Földi állomások

-          Üzleti távközlés: VSAT hálózat

-          Példák: INTELSAT, EUTELSAT, INMARSAT, GLOBALSTAR, IRIDIUM, TELEDESIC, THURAYA

Horizonton túli egyéb hírközlő rendszerek:

-          troposzférikus szórás

-          meteorburst

-          HAP (High-Altitude Aeronautical Platform)

 

Távérzékelés

      Képalkotás

·       Képalkotási elvek hullámok (akusztikus, rádió, fény, stb.) segítségével.

·       Két és háromdimenziós képalkotási elvek

·       Optikai és mikrohullámú hologram

 

Mikrohullámú képalkotás

·       A mikrohullámú képalkotás célja, a mikrohullámú kép minősége

·       Mikrohullámú képalkotás kapcsolata a mikrohullámú távérzékeléssel, valamint a rádiólokációval

 

      Mikrohullámú képalkotás mint mérés

·       Mérés elve, a mérőrendszer csoportosítása feladat, alkalmazási terület, telepítés, frekvencia, mérendő objektum típusa, stb. szerint.

·       A mérendő objektumról reflektálódott rádióhullámmal közvetlenül mérhető mennyiségek (radiális távolság, radiális sebesség, térbeli irány, céltárgy mérete, alakja, stb.)

·       A mérés szabadtéri hatótávolsága, céltárgy hatásos keresztmetszete.

·       A detekció (statisztikus döntéselmélet), likelihood hányados, optimális detektor, céltárgyparaméterek mérése (statisztikus becsléselmélet), illesztett szűrő.

·       Bizonytalansági függvény bevezetése, értelmezése és szerepe

·       Klasszikus modulációs módok és a hozzájuk tartozó bizonytalansági függvények.

·       Kereső radar alapegyenlete ideális esetben.

·       Képalkotó rendszerek tipikus antennái, kapcsolat a fedési diagrammal. Légkör, föld görbültség, reflexiós hely hatása. Fázisvezérelt antennarács.

·       Impulzuskompressziós adó módulációs eljárások és a megfelelő illesztett szűrők (Barker, csipogó, stb.)

·       Speciális hardware követelmények.

 

Hatótávolság, ill. mérési pontosság termikus zajtól eltérő esetben

·       Felületi ill. térbeli passzív zavarban, rögzített helyű, ill. a céltárggyal együttes aktív zavarban. ECM és ECCM módszerek. MTI, MTD.

 

      Rádió és radar asztronómia

·       Célja és módszerei. Érzékenység.

·       Radiométer módszerek. (Dicke, stb.)

·       Antenna típusok (rádióteleszkóp ill. interferométer: LBI ill. VLBI rendszerek), antenna ekvivalens zajhőmérsékletének analízise.

 

      Mikrohullámú távérzékelés

·       Passzív távérzékelés: radiométer.

·       Aktív távérzékelés: szóródásmérő, SLAR, SAR, ISAR, rádió altiméter.

·       Távérzékelés talajközeli, repülőgépes, műholdas hordozókon elhelyezett rendszerekkel.

 

      Egyéb alkalmazások

·       Rádió navigáció: GPS

·       Polgári repülés navigációs eszközei

·       Meteorológia.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

Előadás, illusztratív példák megoldása, szakmai látogatások, laboratóriumi demonstrációk.

10. Követelmények

a.          A szorgalmi időszakban: 2 db NZH 5. és 13. héten         
Aláírás feltétele: mindkét NZH legalább elégséges teljesítése

b.         A vizsgaidőszakban:            
-  vizsgajegy megajánlása a  2 db NZH alapján.

             -  más esetben: az aláírás megszerzése után írásbeli vizsga, 3 alkalommal.

c.               Elővizsga:  nincs

11. Pótlási lehetőségek

NZH pótlás: 14. héten, ill. vizsgaidőszak a 3. hét végéig ismételt vizsga jelleggel.

12. Konzultációs lehetőségek

Előre egyeztetett időben.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

-          Ulaby F.T. Microwave Remote Sensing: Active and Passive, Vol.I. II. III., Artech House 1981, 1982, 1986.

-          M. Skolnik: Radar Handbook, McGraw-Hill, 1990.

-          Dr. Frigyes István: Hírközlő rendszerek, Műszaki Kiadó, No.55032, 1998

-          G. D. Gordon, W. L. Morgan: Principles of Communication Satellites, Wiley, 1993

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
Kontakt óra60
Félévközi készülés órákra20
Felkészülés zárthelyire30
Házi feladat elkészítése-
Kijelölt írásos tananyag elsajátítása10
Vizsgafelkészülés30
Összesen150
15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Zombory László

egyetemi tanár

HVT

dr. Seller Rudolf

egyetemi adjunktus

HVT

dr. Gödör Éva

egyetemi adjunktus

HVT