Belépés címtáras azonosítással
magyar nyelvű adatlap
angol nyelvű adatlap
Számítógép-hálózatok üzemeltetése I.
A tantárgy angol neve: Administrating Computer Networks I.
Adatlap utolsó módosítása: 2015. július 2.
Tantárgy lejárati dátuma: 2020. július 15.
Villamosmérnöki Szak
Szabadon választható tárgy
1. modul: Hálózati alapismeretek
I. mérés: 1. Bevezetés a hálózatok világába: a hálózat, mint platform; az Internet architektúrája; hálózati trendek vizsgálata.a) Instant Messaging rendszerek használatab) Wiki és blog használtaHálózati kommunikáció: LAN-ok, WAN-ok, protokollok, rétegmodell, hálózati címzés gyakorlati ismereteic) Kis hálózat kiépítése (közvetlen kapcsolat és csillagpontos topológia)d) A hálózati forgalom elemzése2. Alkalmazás réteg: alkalmazások és szolgáltatások felügyelete, néhány alkalmazás rétegbeli protokoll és szolgáltatás vizsgálataa) Hálózati forgalom megfigyeléseb) Webszerver telepítése és beállításac) E-mail szolgáltatások és protokollok beállítása
II. mérés: 3. Szállítási réteg a gyakorlatban: a szállítási réteg szerepe, a TCP és az UDP a) DNS-forgalom megfigyeléseb) TCP- és UDP-kapcsolatok felhasználói megfigyelésec) TCP és UDP fejrészek megfigyelése FTP és TFP forgalom eseténd) FTP és HTTP forgalom elemzéseHálózati réteg: IPv4, alhálózatok kialakítása, routinge) Átjáró címének és más IP-beállítások konfigurálásaf) Routing vizsgálata: Routing tábla módosítása és az egyszerű Cisco IOS parancsok4. IPv4 címzés: IPv4 címek, címtípusok használata, címkiosztás tervezése, számítások címekkela) Ping és traceroute parancsok használatab) Az ICMP csomagok vizsgálatac) IPv4 alhálózatok kialakításad) Alhálózatok és routerek konfigurálásaAdatkapcsolati réteg: közeghozzáférés, vezérlés, címzés, keretezés vizsgálatae) Adatkapcsolati fejrészek vizsgálata (becsomagolás és az Ethernet keret szerkezete)
III. mérés:
5. Fizikai réteg: fizikai jelek és kódolás vizsgálata, ismerkedés a csatlakozókkala) Médiacsatolók, csatlakozók (egyenes és kerszt bekötésű UTP kábelek) használata, teszteléseEthernet: áttekintés, keretezés, közeghozzáférés, fizikai réteg, hubok és switchek, címfeloldás (ARP) működésének vizsgálatab) Az ARP működésének vizsgálatac) Switchek MAC táblájának vizsgálatad) MAC-címzés működésének vizsgálta6. Hálózatok tervezése és kábelezése: LAN-ok fizikai összekapcsolása, címkiosztás beállítása, alhálózatok számításaa) Kis hálózat tervezéseb) Kis hálózat implementálásac) Hálózati eszköz elérése a konzolporton keresztül
IV. mérés: 7. Hálózat beállítása és tesztelése: CISCO eszközök beállítása, IOSR alapok elsajátítása, kapcsolat ellenőrzése, hálózatmonitorozás és –dokumentálása) Hálózati eszközök (routerek, switchek) alapvető konfigurálásab) Hálózati eszközök beállításainak elmentése és visszaállításac) Számítógép IP-beállításainak konfigurálásaMegszerzett képességek és ismeret:a. Hálózati rétegek és protokollmodellek gyakorlati ismereteb. Hálózati címek, alhálózati maszkok tervezése és alkalmazásac. Egyszerű Ethernet-hálózatok építése routerek és switchek felhasználásával d. Hálózati kábelezés és eszközök összeköttetésének tervezése és implementálásae. Cisco CLI parancsok használata routerek és switchek konfigurálására és ellenőrzéséref. Hálózati és szállítási rétegbeli protokollok működésének és szolgáltatásainak elemzése2. modul: Routing protokollok és elvek a gyakorlatban
V. mérés: 8. Bevezetés a routingba és a csomagtovábbításba: a router működésének vizsgálata, CLI beállítás és címzés, útvonalválasztó tábla, útvonalválasztási és csomagkapcsolási funkciók konfigurálásaa. Hálózat kiépítése és konfigurálása (soros és Ethernet-kapcsolaton keresztül)b. Routerek alapvető beállításai és tesztelésec. Routerek részletes konfigurálása és tesztelése9. Statikus routing: routerek a hálózatban, routerek konfigurálása, csatlakoztatott eszközök felderítése, statikus routing beállítása és vizsgálata a következő csomópont címe illetve a kilépő interfész alapjána. Egyszerű statikus routing kialakításab. Statikus routing haladóknakc. Statikus routing hibakeresése
VI. mérés: 10. Bevezetés a dinamikus routing protokollokba: előnyök, dinamikus routing protokollok osztályozása, metrikák, távolságok, alhálózatok kezelésea. Alhálózatok címzésének és routingnak a tervezése különféle topológiákonTávolság-vektor alapú routing protokollok: hálózatfelderítés, útvonalválasztó tábla kezelése, hurkok kezelése, mai távolság-vektor alapú routing protokollok vizsgálatab. Távolság-vektor alapú routingprotokoll vizsgálta a gyakorlatban11. RIPv1: RIPv1 mint távolság-vektor alapú routing protokoll, RIPv1 konfigurálása, ellenőrzése és hibakeresése, automatikus összegzés vizsgálata, alapértelmezett útvonal és a RIPv1 együttműködésének megfigyelése, elemzésea. Alapvető RIPv1 beállítások konfigurálásab. RIPv1 beállítások haladóknakc. RIPv1 hibakeresés
VII. mérés: 12. VLSM és CIDR: osztályalapú és –nélküli címzés, VLSM, CIDR, VLSM és az útvonal-összevonás vizsgálata és implementálása a. VLSM címzés tervezése és hibakereséseRIPv2: a RIPv1 korlátai, RIPv2 beállításai, VLSM és CIDR, ellenőrzés és hibakeresés b. Alapvető RIPv2 beállítások konfigurálásac. RIPv2 beállítások haladóknakd. RIPv2 hibakeresés
VIII. mérés: 13. Az útvonalválasztó tábla közelebbről: felépítésének és a keresési folyamatnak a vizsgálata, jellemzőinek elemzése, konfigurálásaa. Az útvonalválasztó tábla működésének vizsgálatab. Topológia meghatározása a routerek beállításaibólEIGRP: bevezetés, beállítások, metrikák számítása, DUALc. Alapvető EIGRP beállítások konfigurálásad. EIGRP beállítások haladóknake. EIGRP hibakeresés
IX. mérés: 14. Kapcsolat-állapot alapú routing protokollok: bevezetés, protokollok, megvalósítás;OSPF: bevezetés, beállítások, metrikák, többkapcsolatú hálózatok kezelése, konfigurálásaa. Alapvető OSPF beállítások konfigurálásab. OSPF beállítások haladóknakc. OSPF hibakeresésMegszerzett képességek és ismeret:a. Routerek interfészeinek beállítása és ellenőrzéseb. A RIPv1 protokollal kapcsolatos beállításokc. Osztálynélküli IP címzés tervezése és alkalmazása egy adott hálózatrad. EIGRP routerek konfigurálásae. RIPv2 konfigurálásaf. A távolság-vektor (distance vector) routing protokollok jellemzőnek vizsgálata és konfigurálása
A tantárgy aláírásának és félévközi jegyének megszerzésnek feltételei a hatályos BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzatával (TVSz) összhangban a következők: a. A szorgalmi időszakban:• Részvétel: A laboratóriumi órákon a részvétel kötelező. Hiányozni maximum 2 alkalommal lehet (ez 14 oktatási héttel, heti 4x45 perces laboratóriumi órával számolva, minimum 85%-os részvételt jelent). A hiányzásokat pótolni kell.• Órai ellenőrzések: Az órákra történő előzetes felkészülés minden óra kezdetén ellenőrzésre kerül. Az órán történő részvételhez legalább az elégséges szintű tudás szükséges. Az ezt nem teljesítő hallgató a tanórát nem folytathatja, ami órai részvétel hiányát is maga után vonja, így ezt pótolni kell.
A laboratóriumi órákra történő otthoni felkészülést a mérési alkalmak hozzávetőlegesen 70%-ánál (max. 10 alkalommal) ellenőrizzük beugró formájájban. Az órán való részvételhez a beugró feladatsor legalább elégséges szintű megoldása szükséges. Ezen szintet nem teljesített hallgatók a laboratóriumi órát nem folytathatják. Ezeket a laboratóriumi órákat a tárgy teljesítéséhez pótolniuk kell.
• Gyakorlati feladatok: A félév során 2 összetettebb gyakorlati feladat önálló megoldására kerül sor az arra kijelölt tanórán, ebből az 1. modulhoz kapcsolódó a félév közepén, a 2. modulhoz kapcsolódó pedig a félév végén. Ezen feladatok legalább elégséges szintű megoldása szükséges.• Zárthelyik: A félév során 2 zárthelyi dolgozat elégséges szintű megírása szükséges. Az 1. modulhoz kapcsolódó zárthelyi dolgozatra a félév közepén, a 2. modulhoz kapcsolódóra a félév végén kerül sor a tanóra időpontjában. A zárthelyi dolgozat megírásának feltétele az ahhoz kapcsolódó modulban található órai ellenőrzések mindegyikének legalább elégséges szintű teljesítése.A fentieket pótolni a „Pótlási lehetőségek”-ben leírtaknak megfelelően lehet.A zárthelyi dolgozatok és gyakorlati feladatok értékelése az alábbiak alapján történik: 0-49 % elégtelen (1)50-69 % elégséges (2)70-79 % közepes (3)80-89 % jó (4)90-100 % jeles (5)A félévközi jegyet a fenti feltételek teljesítése esetén a két zárthelyi dolgozat, és a két gyakorlati feladat teljesítményének átlaga adja a fenti értékelési rendszer alapján.b. A vizsgaidőszakban: -
• Részvétel és órai ellenőrzés: A hiányzás vagy az órára történő elégtelen felkészülés miatt kieső alkalmakból együttesen legfeljebb 2 pótolható az erre kijelölt pótlási időpontokban (a szorgalmi időszakban illetve a pótlási héten). (A 3 vagy annál több távolmaradás nem pótolható, az a tárgy nem teljesítését vonja maga után.) • Gyakorlati feladatok: A gyakorlati feladatok közül legfeljebb az egyik pótolható – azaz legalább egy feladatot sikeresen kell teljesíteni félévközben – az erre kijelölt pótlási időpontban (a szorgalmi időszakban vagy a pótlási héten).• Zárthelyik: A zárthelyik közül legfeljebb az egyik pótolható – azaz legalább egy zárthelyit sikeresen kell teljesíteni félévközben – az erre kijelölt pótlási időpontban (a szorgalmi időszakban vagy a pótlási héten).
A zárthelyi dolgozat pótolható az erre kijelölt pótlási időpontban a szorgalmi időszakban (pót ZH) és a pótlási héten (pót-pót ZH).