A fizika kultúrtörténete

A tantárgy angol neve: Cultural History of Physics

Adatlap utolsó módosítása: 2006. július 1.

Tantárgy lejárati dátuma: 2009. november 24.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Villamosmérnöki Szak

Választható tárgy

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIHI9358   2/0/0/v 3 1/1
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Augusztinovicz Gusztáv Fülöp,
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

dr. Csurgay Árpádné

adjunktus

Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

Fizika

6. Előtanulmányi rend
Ajánlott:

Tematikaütközés miatt a tárgyat csak azok vehetik fel, akik korábban nem hallgatták a következő tárgyakat:

Neptun-kód Cím

7. A tantárgy célkitűzése

A "két kultúra", a tudománytörténet (Kr.e. 600-1990), a természettudomány, a fizikai világkép területén a műveltségi kör tágítása.

8. A tantárgy részletes tematikája

Az előadások a mai természettudomány fogalmainak születését és fejlődését mutatják be a fizika történetén keresztül, felvillantva a művészetek és más tudományágak hatását is a fizika fejlődésére.

A tudomány kezdeteiről keveset tudunk. Kr. e. 600-ban indítjuk történetünket a Földközi-tenger vidékéről. Érzékeltetjük, hogy az arisztotelészi szintézis és világkép hogyan alakult ki, és hogy születtek az antik kor természettudományos csúcsteljesítményei.

A középkori kolostorok és a XI.-XIII. században alakuló egyetemek (UNIVERSITAS) életét bemutatva tetten érjük a modern természettudomány legfontosabb alapfogalmainak születését.

A reneszánsz és a fizika, a könyvnyomtatás és a fizika kölcsönhatásai máig tanulságosak.

A XVII., XVIII., és a XIX. század fizikájának története a klasszikus fizika kialakulását mutatja be. Máig ható fogalmak, ma is alapvető jelentőségű törvények és módszerek szerzői (Kopernikusz, Kepler, Galilei, Descartes, Fermat, Huygens, Euler, Lagrange, Newton, Faraday, Maxwell, Lorentz, Fourier, Boltzmann, hogy csak néhány óriást említsünk) építették fel a XIX. század végére lezártnak és véglegesen késznek gondolt fizika épületét.

Századunk első éveiben egyre több olyan kísérleti tény vált ismertté, amelyet sehogy sem sikerült a XIX. század fizikájának modelljeivel megmagyarázni. Új fogalmakra, új törvények felfedezésére volt szükség. Bemutatjuk a relativitáselmélet (Lorentz, Einstein és Poincaré), majd a kvantumfizika fogalmainak és törvényeinek fejlődését (Planck, Bohr, Einstein, Heisenberg, Schrödinger), végül utalunk azokra az eredményekre, amelyek elvezettek napjaink fizikai világképének kialakulásához.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

(előadás, gyakorlat, laboratórium): előadás

10. Követelmények

a. A szorgalmi időszakban: A félév tizedik hetének végére egy 8-10 oldalas esszé megírása

b. A vizsgaidőszakban: Beszélgetés az esszé témájából kiindulva.

  1. Elővizsga: -
11. Pótlási lehetőségek
12. Konzultációs lehetőségek
13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, Gondolat Kiadó, Budapest 1986

Jack Meadows: A tudomány csodálatos világa, Budapest 1992

Bernal, J. D.: A fizika fejlődése Einsteinig, Gondolat - Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1977

Szabó Árpád., Kádár Zoltán: Antik természettudomány, Gondolat Kiadó, Budapest 1984

Benedek István: A tudás útja, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1967

Mátrainé Zemplén Jolán: A háromezeréves fizika, Franklin Könyvkiadó N. V., Budapest 1950

Jean Guitton: Isten és tudomány, Szent István Társulat, Budapest 1992

Teller Ede: A fizika nagyszerű, mert egyszerű, Akadémiai Kiadó, Budapest 1993

Vekerdi László: Kalandozás a tudományok történetében, Magvető Kiadó, Budapest 1969

B.L. van der Waerden: Egy tudomány ébredése, Gondolat, Budapest 1977

Juskevics A.P.: A középkori matematika története, Gondolat könyvkiadó, Budapest 1982

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

(a tantárgyhoz tartozó tanulmányi idő körülbelüli felosztása a tanórák, továbbá a házi feladatok és a zárthelyik között (a felkészülésre, ill. a kidolgozásra átlagosan fordítandó/elvárható idők félévi munkaórában, kredit x 30 óra, pl. 5 kredit esetén 150 óra)):

Kontakt óra

30

Félévközi készülés órákra

Felkészülés zárthelyire

Házi feladat elkészítése

45

Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

..

Vizsgafelkészülés

15

Összesen

90

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

dr. Csurgay Árpádné

adjunktus

Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék