Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    A fizika kultúrtörténete

    A tantárgy angol neve: Cultural History of Physics

    Adatlap utolsó módosítása: 2006. július 1.

    Tantárgy lejárati dátuma: 2009. november 24.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Villamosmérnöki Szak

    Választható tárgy

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIHI9358   2/0/0/v 3 1/1
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Augusztinovicz Gusztáv Fülöp, Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    dr. Csurgay Árpádné

    adjunktus

    Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

    Fizika

    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:

    Tematikaütközés miatt a tárgyat csak azok vehetik fel, akik korábban nem hallgatták a következő tárgyakat:

    Neptun-kód Cím

    7. A tantárgy célkitűzése

    A "két kultúra", a tudománytörténet (Kr.e. 600-1990), a természettudomány, a fizikai világkép területén a műveltségi kör tágítása.

    8. A tantárgy részletes tematikája

    Az előadások a mai természettudomány fogalmainak születését és fejlődését mutatják be a fizika történetén keresztül, felvillantva a művészetek és más tudományágak hatását is a fizika fejlődésére.

    A tudomány kezdeteiről keveset tudunk. Kr. e. 600-ban indítjuk történetünket a Földközi-tenger vidékéről. Érzékeltetjük, hogy az arisztotelészi szintézis és világkép hogyan alakult ki, és hogy születtek az antik kor természettudományos csúcsteljesítményei.

    A középkori kolostorok és a XI.-XIII. században alakuló egyetemek (UNIVERSITAS) életét bemutatva tetten érjük a modern természettudomány legfontosabb alapfogalmainak születését.

    A reneszánsz és a fizika, a könyvnyomtatás és a fizika kölcsönhatásai máig tanulságosak.

    A XVII., XVIII., és a XIX. század fizikájának története a klasszikus fizika kialakulását mutatja be. Máig ható fogalmak, ma is alapvető jelentőségű törvények és módszerek szerzői (Kopernikusz, Kepler, Galilei, Descartes, Fermat, Huygens, Euler, Lagrange, Newton, Faraday, Maxwell, Lorentz, Fourier, Boltzmann, hogy csak néhány óriást említsünk) építették fel a XIX. század végére lezártnak és véglegesen késznek gondolt fizika épületét.

    Századunk első éveiben egyre több olyan kísérleti tény vált ismertté, amelyet sehogy sem sikerült a XIX. század fizikájának modelljeivel megmagyarázni. Új fogalmakra, új törvények felfedezésére volt szükség. Bemutatjuk a relativitáselmélet (Lorentz, Einstein és Poincaré), majd a kvantumfizika fogalmainak és törvényeinek fejlődését (Planck, Bohr, Einstein, Heisenberg, Schrödinger), végül utalunk azokra az eredményekre, amelyek elvezettek napjaink fizikai világképének kialakulásához.

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

    (előadás, gyakorlat, laboratórium): előadás

    10. Követelmények

    a. A szorgalmi időszakban: A félév tizedik hetének végére egy 8-10 oldalas esszé megírása

    b. A vizsgaidőszakban: Beszélgetés az esszé témájából kiindulva.

    1. Elővizsga: -
    11. Pótlási lehetőségek
    12. Konzultációs lehetőségek
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete, Gondolat Kiadó, Budapest 1986

    Jack Meadows: A tudomány csodálatos világa, Budapest 1992

    Bernal, J. D.: A fizika fejlődése Einsteinig, Gondolat - Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1977

    Szabó Árpád., Kádár Zoltán: Antik természettudomány, Gondolat Kiadó, Budapest 1984

    Benedek István: A tudás útja, Gondolat Könyvkiadó, Budapest 1967

    Mátrainé Zemplén Jolán: A háromezeréves fizika, Franklin Könyvkiadó N. V., Budapest 1950

    Jean Guitton: Isten és tudomány, Szent István Társulat, Budapest 1992

    Teller Ede: A fizika nagyszerű, mert egyszerű, Akadémiai Kiadó, Budapest 1993

    Vekerdi László: Kalandozás a tudományok történetében, Magvető Kiadó, Budapest 1969

    B.L. van der Waerden: Egy tudomány ébredése, Gondolat, Budapest 1977

    Juskevics A.P.: A középkori matematika története, Gondolat könyvkiadó, Budapest 1982

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

    (a tantárgyhoz tartozó tanulmányi idő körülbelüli felosztása a tanórák, továbbá a házi feladatok és a zárthelyik között (a felkészülésre, ill. a kidolgozásra átlagosan fordítandó/elvárható idők félévi munkaórában, kredit x 30 óra, pl. 5 kredit esetén 150 óra)):

    Kontakt óra

    30

    Félévközi készülés órákra

    Felkészülés zárthelyire

    Házi feladat elkészítése

    45

    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

    ..

    Vizsgafelkészülés

    15

    Összesen

    90

    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    dr. Csurgay Árpádné

    adjunktus

    Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék