Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Bio- és nanoszenzorika

    A tantárgy angol neve: Bio- and Nanosensors

    Adatlap utolsó módosítása: 2018. február 25.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Villamosmérnöki Szak MSc képzés

    Alkalmazott Szenzorika mellékspecializáció

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIETMA04 2 2/1/0/v 4  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Bonyár Attila, Elektronikai Technológia Tanszék
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Bonyár Attila

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz

    Dr. Sántha Hunor

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

    Fizika, Elektronikai technológia és anyagtudomány

    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:

    Nem különbözik a szakirányba kerülés feltételeitől.

    7. A tantárgy célkitűzése

    A tárgy célja a hallgató bevezetése a nanométeres méretskálán jellemző effektusok és speciális tulajdonságokat mutató anyagok világába. A hallgató megismerkedik a nano- és bioérzékelők főbb építőelemeivel, azok működési elveivel és alkalmazási lehetőségeivel. A tárgy szintén megismerteti a hallgatót a nanométeres tartományban történő anyagvizsgálat (metrológia) alapjaival. Az erősen multi-diszciplináris tematika végigtanulmányozása során a hallgató naprakész ismeretekre tesz szert a 21. század jövőbeli eszközeit meghatározó működési elvekről és technológiákról.

    8. A tantárgy részletes tematikája

    Előadások tematikája:

    1. hét:
    Bevezetés: a bioérzékelők és nanoérzékelők definíciója. A bioérzékelők csoportosítása (affinitás és katalitikus típus; DNS alapú, immunoérzékelő, enzim alapú és élő sejt alapú érzékelők). Nano-méreteffektusok és kihasználásuk érzékelő és beavatkozó elemekben.

    2. hét:
    Jelölést alkalmazó bioérzékelő jelkiolvasási technikák. Jelölőmolekulák működése és típusaik. Elterjedt megoldások (pl. assay-k, ELIZA, DNS-chip).

    3. hét:
    Jelölésmentes bioérzékelő jelkiolvasási technikák. Fontosabb jelkiolvasási (transzducer) eljárások (elektrokémia, optikai, akusztikus hullám alapú, félvezető alapú módszerek).

    4. hét:
    A bioérzékelőkben használt szerves nanoszerkezetek (DNS és fehérjék) alapvető tulajdonságai.

    5. hét:
    Önszerveződő rendszerek. Szerves, önszerveződő funkcionális rétegek (SAM, Self Assembled Monolayers) valamint bevonatok (pl. Langmuir-Blodgett) és alkalmazásuk. Előállítási technológiák, nanostruktúra optimalizálás, felhasználásuk szenzorokban.

    6. hét:
    Bioreceptor rétegek immobilizációs és regenerációs technikái.

    7. hét:
    Elektrokémiai alapfogalmak. A fontosabb nanoszenzorokban alkalmazott elektrokémiai eljárások (potenciometria, amperometria, voltammetria, coulombmetria, elektrokémiai impedancia spektroszkópia).

    8. hét:
    Elektrokémiai elvű bioszenzorok. A jelgenerálás elektrokémiai elvei bioérzékelők esetén, alternatív jelátalakítási technikák (pl. nanopórusok).

    9. hét:
    Enzimatikus elvű bioérzékelők.

    10. hét:
    Nanooptika, plazmonika. Optikai tulajdonságok változása a nano méretskálán. Plazmonok, plazmon rezonancia (SPR), lokalizált plazmon rezonancia (LSPR). Az optikai közeltér (evaneszcens régió) tulajdonságai és kiaknázása érzékelőkben.

    11. hét:
    Felületi plazmon rezonanciás képalkotás, mint bioérzékelő kiolvasási mechanizmus (SPRi).  Nanoszerkezeteken lokalizált plazmonok alkalmazása érzékelőkben. SPRi rendszerfejlesztés és alkalmazási példák.

    12. hét:
    A nanoszenzorika építőelemei. Top-bottom bottom-up építkezések és technológiák (gőzfázisú, folyadékfázisú és szilárd fázisú módszerek). Fémes anyagok és nanoszerkezetek. A) fém nanorészecskék és nanovezetékek, B) fém nanorétegek és rétegszerkezetek valamint bevonatok, C) nanokristályos fémek és ötvözetek. Előállítási technológiák, tulajdonságok és alkalmazások érzékelőkben.

    13. hét:
    A szenzorok fontosabb paramétereinek (detektálási küszöb, érzékenység, szelektivitás, élettartam, regenerálhatóság stb.) javítása a különböző anyagcsaládokba tartozó nano-építőelemek felhasználásával. Klasszikus konstrukciók módosítása nano-anyagokkal.

    14. hét:
    Mikro- és nanofluidika. alapelvek, építőelemek, technológiák. A folyadékminta-kezelés evolúciójának öt állomása orvosbiológiai point-of-care eszközökben.

     

    Gyakorlatok tematikája:

    Gyakorlat I:
    Létező érzékelő konstrukciók fontosabb tulajdonságainak (pl. érzékenység, detektálási küszöb) javítása nano-anyagok alkalmazásával, gyakorlati példákon keresztül.

    Gyakorlat II:
    Komplex bioérzékelő rendszerek fejlesztése – esettanulmányok 1. Mélyvénás trombózis veszélyeztetettségének megállapítása hordozható elektrokémiai bioérzékelőkkel.

    Gyakorlat III:
    Komplex bioérzékelő rendszerek fejlesztése – esettanulmányok 2. Ivóvízhálózat monitorozása DNS chippel, baktériumok és vírusok detektálására.

    Gyakorlat IV:
    Komplex bioérzékelő rendszerek fejlesztése – esettanulmányok 3. Véranalízis egy csepp vérből és fejlődő országokban gyakori betegségek (HIV, hepatitis, szifilisz, stb.) kimutatása optikai, SPR alapú bioérzékelőkkel.

    Gyakorlat V:
    Pásztázó szondás mérési módszerek bemutatása. Az atomerő mikroszkópia különböző üzemmódjainak alkalmazása nano/bio-anyagok és bioérzékelő szerkezetek komplex vizsgálatára. Alkalmazási példák bioreceptor felületek AFM-es karakterizációjára. 

    Gyakorlat VI:
    Komplex bioérzékelő rendszerek fejlesztése – esettanulmányok 4. Arzéndetektálás fejlődő országok ivóvíz hálózatában integrált mikrofluidikai rendszerrel.

    Gyakorlat VII:
    A folyadékminta-kezelés gyakorlati problémái mikrofluidikai rendszerekben és point-of-care eszközökben. Mikrofluidikai elemek előállítási technológiái, laboratóriumi demonstrációval.

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)
    Előadás és tantermi gyakorlat
    10. Követelmények

    A szorgalmi időszakban: egy sikeres nagyzárthelyi megírása a 8. héten. Ennek eredménye a félév végi osztályzatba 30%-os súllyal kerül beszámításra.

    A vizsgaidőszakban: a tantárgy írásbeli vizsgával zárul.

    11. Pótlási lehetőségek

    A zh pótlását egy alkalommal biztosítjuk a szorgalmi időszakban. Pót-pót ZH főszabály szerint nincs.

    12. Konzultációs lehetőségek

    Igény szerint, egyeztetett időpontban.

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Mojzes Imre, Molnár László Milán: Nanotechnológia

    Konczos Géza: Bevezetés a nanoszerkezetű anyagok világába

    Harsányi Gábor: Érzékelők az orvosbiológiában

    Bharat Bhushan: Springer Handbook of Nanotechnology

    Bharat Bhusnan: Handbook of Micro/Nano Tribology (CRC)

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra

    42

    Készülés előadásokra
    14
    Készülés gyakorlatokra
    8
    Készülés laborra
     -
    Készülés zárthelyire16
    Házi feladat elkészítése-
    Önálló tananyag-feldolgozás-
    Vizsgafelkészülés40
    Összesen120
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Bonyár Attila

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz

    Dr. Sántha Hunor

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz