Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Mikroelektronikai technológiák I.

    A tantárgy angol neve: Technologies in Microelectronics

    Adatlap utolsó módosítása: 2006. július 1.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Doktori képzés

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIETD221 1 4/0/0/v 5 1/1
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Harsányi Gábor, Elektronikai Technológia Tanszék
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Illyefalvi-Vitéz Zsolt

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia

    Dr. Harsányi Gábor

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia

    Dr. Mizsei János

    egyetemi docens

    Elektronikus Eszközök

    Dr. Kroó Norbert

    akadémikus

    Elektronikai Technológia

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

    A tantárgy a villamosmérnöki képzés törzsoktatásának tárgyaira épít

    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:
    7. A tantárgy célkitűzése

    A tárgy célja a mikroelektronikában alkalmazott egyes technológiai eljárások és eljárásrendszerek tudományos mélységű elemzése és alkalmazási lehetőségeinek bemutatása. Részletesen tárgyalja az egyes eljárások anyagtudományi vonatkozásait, az előállított struktúrák mikroszerkezete és makroszkópikus jellemzői közötti kapcsolatot, az alkalmazhatóság elméleti korlátait, a hibavizsgálati módszereket, valamint a megbízhatóság és a kihozatal kapcsolatát. Foglalkozik az eljárásoknak a rokon téma-területeken való alkalmazhatóságával, valamint a mikroelektronikai technológiák fejlődési irányaival, így a nanoméretű technológiákkal.

    8. A tantárgy részletes tematikája

    A mikroelektronikai technológiák fejlődése és eredményei, a technológia alapvető fontossága és szerepe a bonyolult rendszerek megvalósításában. A mikroelektronikai technológiai eljárások rendszerezése, fizikai és kémiai alapjainak áttekintése.

    Vékonyréteg technológia. Vákuum előállítása és mérése. Vákuumban létrehozható villamos jelenségek és alkalmazásuk. Az anyagok gőzfázisba vitelének módjai: párologtatás, porlasztás. Anyagtranszport folyamatok vákuumban. Vékonyréteg kialakulásának feltételei, a rétegnövekedés mechanizmusa, a rétegszerkezet kialakulása. Vékonyrétegek előállítása gázfázisból. Különféle kristályszerkezetű rétegek, epitaxia. A vékonyréteg-struktúra hatása a fizikai és kémiai tulajdonságokra, az elektromos vezetés mechanizmusa. Vezetési mechanizmus szupervékony fémrétegekben.

    Vastagréteg technológia. Kerámiai- és műanyag-alapú vastagrétegek. A vezetési mechanizmus kialakulása, nyúlásérzékenység, hőmérséklet függés. Tisztafém vastagrétegek és előállítási eljárásaik. Szupravezető vastagrétegek. Vastagréteg érzékelők.

    Sugártechnológiai eljárások. A részecske- (szemcse-, ion-, elektron-) és az energia- (fény-, lézer-, röntgen-) sugarak előállítása, pozicionálása, mozgatása. A lézerek fajtái és alkalmazásai. A mikroelektronikában alkalmazott lézerrendszerek felépítése, működése. A sugárzás és az anyag kölcsönhatása: mechanikai, pirolitikus és fotolitikus effektuson alapuló eljárások. A sugártechnológiai eljárások mikroelektronikai, gépészeti és biológiai alkalmazásai.

    A mikroelektronikai technológiák alkalmazása mechanikai, optikai és kémiai tulajdonságok kialakítására (optikai jeltárolás, ionsugaras felületmódosítás, mikroalkatrészek szilíciumból, mechatronika).

    Fizikai, kémiai és biológiai jelenségek ill. paraméterek érzékelésére alkalmas struktúrák, azok működési elvei és előállítási technológiái. Az érzékelők fogalma, felosztása, jellemzői, intelligens és integrált érzékelők, újszerű követelmények. Speciális anyagtípusok és technológiák (a szilícium anizotróp maratása, a felületi mikromegmunkálás, kerámiák, szervetlen és polimer rétegek leválasztása). Eszközstruktúrák az érzékelőkben: impedancia szerkezetek, félvezető eszközök, elektrokémiai cellák, kalorimetrikus, rezonátor és száloptikai típusok. A jelátalakításra alkalmas alapjelenségek: a hőmérséklet hatásai: termorezisztív és termoelektromos, piroelektromos effektus; a mechanikai feszültség és deformáció hatásai: piezoelektromos, piezorezisztív effektus, kapacitásváltozás, elektretek; a mágneses tér hatásai: töltéseltérítés Hall-efektus, magnetorezisztív effektus, hatás a szupravezetésre; sugárzások hatásai: termikus és kvantum effektusok. A kémiai jelátalakítás molekuláris kölcsönhatásai: adszorpció, abszorpció, ionkicserélődés, a kémiai optikai jelátalakítás lehetőségei, bioérzékelők alapjai. Gyakorlati példák bemutatása. Szilícium alapú erő-, nyomás- és gyorsulásérzékelők, a hőfokkompenzálás kérdései. Mikro-elektro-mechanikai eszközök, mikroaktuátorok. Érzékelők speciális alkalmazásokban: érzékelők a gépjármű elektronikában, a biztonság-technikában, akusztikus érzékelők. Érzékelők orvosbiológiai alkalmazásai, a bioérzékelők működésének alapjai.

    A mikroelektronikai félvezető eszközök kihozatalát befolyásoló tényezők és a kihozatal előre becslése. A technológiai folyamatok során az anyagstrukturában indukálódó hibák, degradáció és ezek kiküszöbölése. Az egyes technológiai folyamatok tárgyalása és értékelése: félvezető alapanyagok előállítása és minősítése; oxidáció, a SiO2 szerepe a félvezető technológiában; kémiai gőzfázisú rétegleválasztás (CVD); ionimplantáció; rétegmegmunkálási eljárások; szilárdtest diffúzió és alkalmazása a félvezető technológiában; litográfiai eljárások; vizsgálati módszerek, technológiai ellenőrző mérések a félvezető technológiában. A miniatürizálás elvi, technológiai, méréstechnikai, megbízhatósági és kihozatali korlátai.

    Nanotechnológiák. A nanoméretű technológiák helye és szerepe a csúcstechnológiák között. Nanoméretű struktúrák előállítása: porok és más szemcseszerkezetek; vékonyréteg szerkezetek. Nanométeres eszközök: mechanikai; elektromechanikai; elektronikus; optikai; és mágneses eszközök. Méréstechnika és eszközei: nanométeres felbontású topológia (STA, AFM, stb.); lokális spektroszkópia. Technológia nanométeres felbontással: lokális fizikai műveletek; lokális kémiai műveletek. Kuriozitások: kvantum laboratórium, kvantum komputer, stb.

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

    A tantárgy előadóinak köre a tárgyprogram készítőiből és más hazai, esetenként külföldi szakemberekből tevődik össze. A tananyag egyes részeinek feldolgozásában az előadás, más részeinél a szeminárium jelleg dominálhat. A hallgatók a szemináriumokra -- az előadók útmutatása szerint -- a szakirodalom alapján készülnek fel és önálló beszámolókat, előadásokat tartanak. Az előadásokat, illetve szemináriumi foglalkozásokat szakmai látogatások egészítik ki.

    10. Követelmények

    A tárgy vizsgával zárul. A vizsga szóbeli, az előadók kérdéseket tesznek fel és a kérdezett hallgatónak gondolkozási idő nélkül kell a kapott kérdésre válaszolnia.

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    A tanyag feldolgozásához szükséges alapirodalmat az előadók adják meg, de számítanak a hallgatók saját irodalomkutató tevékenységére is.

    Ajánlott, összefoglaló jellegű irodalom:

    I.Brodie; J.J.Muray: The Physics of Microfabrication, Plenum Press, New York, London, 1982

    J.Wilson; J.F.B.Hawkes: Lasers: Principles and applications, Prentice Hall, London, 1987

    C.Lea: A Scientific Guide to Surface Mount Technology, Electrochemical Publications, Ayr, 1988

    S.M.Sze: VLSI Technology, McGraw-Hill, 1983

    I.Minkoff: Materials Processes, Sringer-Verlag, Berlin, 1992

    G.Harsányi: Polymer Films in Sensor Applications, Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, 1995

    A.Christou: Integrating Reliability into Microelectronics Manufacturing, J.Wiley & Sons, 1994.

    F.Jensen: Electronic Component Reliability, J.Wiley & Sons, 1995.

    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr.Illyefalvi-Vitéz Zsolt

    egyetemi docens,

    Elektronikai Technológia Tsz