Elektronikai technológia és anyagismeret

A tantárgy angol neve: Electronics Technology and Materials

Adatlap utolsó módosítása: 2018. december 19.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Villamosmérnöki Szak
B.Sc képzés

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIETAB00 3 3/0/2/f 6  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Harsányi Gábor, Elektronikai Technológia Tanszék
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Harsányi Gábor

egyetemi tanár

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Szabó Péter János

egyetemi tanár

Anyagtudomány és Technológia Tsz. (GPK)

Dr. Jakab László

egyetemi tanár

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Gordon Péter

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Berényi Richárd

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Sántha Hunor

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Bonyár Attila

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Hurtony Tamás

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Medgyes Bálint

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

Matematika A1, Fizika 1.

6. Előtanulmányi rend
Kötelező:
(TárgyEredmény( "BMETE11AX01" , "aláírás" , _ ) = -1
VAGY
TárgyEredmény( "BMETE11AX21" , "aláírás" , _ ) = -1 )

ÉS NEM (TárgyEredmény("BMEGEMTAV01", "jegy", _) >= 2
VAGY
TárgyEredmény("BMEGEMTAV01", "felvétel", AktualisFelev()) > 0
VAGY
TárgyEredmény("BMEVIETA302", "jegy", _) >= 2
VAGY
TárgyEredmény("BMEVIETA302", "felvétel", AktualisFelev()) > 0)

ÉS (Training.Code=("5N-A7") VAGY Training.Code=("5N-A7H") VAGY Training.Code=("5NAA7"))

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

Ajánlott:

Fizika 1. aláírás megszerzése.

7. A tantárgy célkitűzése


Az Elektronikai technológia és anyagismeret c. természettudományos alaptárgy keretében folyó képzés elsődleges célja a hallgatóknak az elektronikai moduláramkörök és rendszerek kivitelezésével valamint azok anyagszerkezeti és anyagtulajdonságaival kapcsolatos alapjainak, továbbá elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása. A tárgy célja áttekintést adni a mikroelektronikai anyagok, alkatrészek és eszközök, az áramköri, és egyéb modulok, valamint az elektronikus készülékek struktúrájáról, felépítéséről, előállítási és szerelési technológiájáról, a szakterület fejlődési trendjeiről. A tárgy azon elektronikai technológiai és anyagismereti - mikroelektronikai, áramkör építési, szereléstechnológiai, készüléképítési - ismereteket foglalja össze, amelyek minden villamosmérnök számára szükségesek az integrált áramkörökkel, továbbá az elektronikai részegységek és rendszerek kivitelezésével kapcsolatos alapvető tájékozottsághoz és az erre a területre specializálódott ipari szakemberekkel és kutatókkal való együttműködéshez.

8. A tantárgy részletes tematikája

Elektronikus alkatrészek, hordozók, részegységek rendszerezése, elektronikai anyagok.

A furat és felület szerelhető alkatrészek.

Fémek mechanikai tulajdonságai (szakító szilárdság, folyáshatár), vezetés fémekben, vezeték és ellenállásanyagok, hőmérsékletfüggés, ötvözetek szerkezete és termikus viselkedése, állapotábrák, eutektikum, eutektoid, szilárd oldat, intermetallikus vegyület

Alkatrészek forrasztása hullámforrasztással

Az újraömlesztéses forrasztási technológia, szelektív forrasztási technológiák

Félvezető chipek és moduláramkörök beültetési módjai és tokozásai

Kristálytani alapismeretek, Bravais-rács, Miller-indexek, kristályhibák (ponthibák, diszlokációk), egykristályok előállítása, újrakristályosítás

Félvezető anyagok jellemzői, elemi és vegyület félvezetők, adalékolás, diffúzió, ion-implantáció

Félvezető szelet előállítása

Rétegleválasztási, és adalékolási technológiák, tranzisztorok kialakítása

Mintázat és szerkezet-kialakítás félvezető szeleten

Vékonyréteg technológia

Vákuumtechnika

Szigetelő anyagok villamos tulajdonságai, kerámiák, kompozitok, üvegek, műanyagok

Kerámia alapú vastagréteg technológia

Polimer alapú vastagréteg és többrétegű kerámia technológiák

Egyoldalas és kétoldalas lemezek gyártástechnológiája

Többrétegű és speciális lemezek gyártástechnológiája, HDI hordozók

Számítógéppel segített tervezés

Elektronikai készülékek tervezése, felépítése

Elektronikus készülékek termikus konstrukciója

Szerkezet vizsgálatok, RTG-diffrakció, mikroszkópia, SEM, TEM


A laboratóriumi gyakorlatok témái:

1. Nyomtatott huzalozású lemezek előállítása

2. Vékonyrétegek előállítása és lézeres mintázatkialakítás

3. Passzív hálózat készítése vastagréteg technológiával

4. Pásztázó elektronmikroszkópia (GPK)

5. Moduláramkör készítése furatszerelési technológiával, forrasztott kötések vizsgálata

6. Moduláramkör készítése felületszerelési technológiával

7. Nyomtatott huzalozású lemez tervezése az elektronikai szereléstechnológia vizsgálatára.

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és laboratórium.
10. Követelmények


A szorgalmi időszakban:

Részvétel a hét darab laboratóriumi foglalkozáson és ezek sikeres teljesítése.

A laboratóriumi foglalkozások elején az előzetes kompetenciák felmérésére rövid (kb. 15 perces) szintfelmérők legalább elégséges teljesítése.

A szorgalmi időszakban kettő darab 60 perces összegző értékelés legalább elégséges teljesítése.


A vizsgaidőszakban: nincs.

 

11. Pótlási lehetőségek

A szintfelmérő teljesítményértékelés kizárólag a laboratóriumi foglalkozással együtt pótolható. A félév során két darab laboratóriumi foglalkozás pótolható.

Az összegző értékelések pótlására, javítására egyszeri lehetőség biztosított. Pót-pótzárthelyi csak a korábbi zárthelyik teljesítésének alacsony sikeressége (kevesebb, mint egyharmad) esetén biztosított.


12. Konzultációs lehetőségek

Igény szerint, a nagy zárthelyiket megelőzően, egyeztetett időpontban.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

Harsányi Gábor: Elektronikai technológia, BME Viking Zrt., VI202-010, Budapest, 2011

Pinkola János (szerk.): Elektronikai Technológia Laboratórium, Műegyetemi kiadó, 55082, Budapest, 2007

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka   

Kontaktóra

70

Készülés előadásokra

20

Készülés gyakorlatra

-

Készülés laborra

28

Készülés zárthelyire

48

Házi feladat elkészítése

-

Önálló tananyag-feldolgozás

14

Vizsgafelkészülés

-

Összesen

180

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Harsányi Gábor

egyetemi tanár

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Ginsztler János

professor emeritus

Anyagtudomány és Technológia Tsz. (GPK)

Dr. Szabó Péter János

egyetemi tanár

Anyagtudomány és Technológia Tsz. (GPK)

Dr. Jakab László

egyetemi tanár

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Gordon Péter

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Gál László

t. egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Sántha Hunor

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Krammer Olivér

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

Dr. Illés Balázs

egyetemi docens

Elektronikai Technológia Tsz.

IMSc tematika és módszer



A tárgyhoz tartozó laborgyakorlatokon, a programban részt vevő hallgatókat külön csoportokba helyezzük. A programban részt vevő hallgatók számára egyes laborgyakorlatokat az adott területen legtapasztaltabb kolléga (aki lehetőség szerint kutatásokat is végez/végzett az adott területen) irányításával fogják elvégezni, akik az alap labor anyagon felül megismertetik a hallgatók az adott terület jelenlegi kurrens kutatási témáival, legújabb eredményeivel.


 



IMSc pontozás

Az IMSc pontozás a tárgyhoz tartozó 2 db összegző értékelésen kiadott plusz feladatokkal történik. A plusz feladatok pontszámának aránya az összegző értékelésben 25%-os. Plusz IMSc pont az összegző értékelések 75%-os teljesítése felett szerezhető.

A tárgyban szerezhető maximális IMSc pontszám 30 (összegző értékelésenként max. 15).

Az IMSc pontok megszerzése a programban részt nem vevő hallgatók számára is biztosított.


 

 

 

 

 

Az IMSc pontok megszerzése a programban nem résztvevő hallgatók számára is biztosított.