Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Elektronikai technológia és anyagismeret

    A tantárgy angol neve: Electronics Technology and Materials

    Adatlap utolsó módosítása: 2017. június 22.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Villamosmérnöki Szak
    B.Sc képzés

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIETAB00 3 3/0/2/f 6  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Harsányi Gábor, Elektronikai Technológia Tanszék
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Harsányi Gábor

    egyetemi tanár

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Szabó Péter János

    egyetemi tanár

    Anyagtudomány és Technológia Tsz. (GPK)

    Dr. Jakab László

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Gordon Péter

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Gál László

    t. egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Sántha Hunor

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Krammer Olivér

    adjunktus

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Illés Balázs

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

    Matematika A1, Fizika 1.

    6. Előtanulmányi rend
    Kötelező:
    (TárgyEredmény( "BMETE11AX01" , "aláírás" , _ ) = -1
    VAGY
    TárgyEredmény( "BMETE11AX21" , "aláírás" , _ ) = -1 )

    ÉS NEM (TárgyEredmény("BMEGEMTAV01", "jegy", _) >= 2
    VAGY
    TárgyEredmény("BMEGEMTAV01", "felvétel", AktualisFelev()) > 0
    VAGY
    TárgyEredmény("BMEVIETA302", "jegy", _) >= 2
    VAGY
    TárgyEredmény("BMEVIETA302", "felvétel", AktualisFelev()) > 0)

    A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

    A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

    Ajánlott:

    Fizika 1. aláírás megszerzése.

    7. A tantárgy célkitűzése


    Az Elektronikai technológia és anyagismeret c. természettudományos alaptárgy keretében folyó képzés elsődleges célja a hallgatóknak az elektronikai moduláramkörök és rendszerek kivitelezésével valamint azok anyagszerkezeti és anyagtulajdonságaival kapcsolatos alapjainak, továbbá elméleti és gyakorlati ismereteinek átadása. A tárgy célja áttekintést adni a mikroelektronikai anyagok, alkatrészek és eszközök, az áramköri, és egyéb modulok, valamint az elektronikus készülékek struktúrájáról, felépítéséről, előállítási és szerelési technológiájáról, a szakterület fejlődési trendjeiről. A tárgy azon elektronikai technológiai és anyagismereti - mikroelektronikai, áramkör építési, szereléstechnológiai, készüléképítési - ismereteket foglalja össze, amelyek minden villamosmérnök számára szükségesek az integrált áramkörökkel, továbbá az elektronikai részegységek és rendszerek kivitelezésével kapcsolatos alapvető tájékozottsághoz és az erre a területre specializálódott ipari szakemberekkel és kutatókkal való együttműködéshez.

    8. A tantárgy részletes tematikája

    Elektronikus alkatrészek, hordozók, részegységek rendszerezése, elektronikai anyagok.

    A furat és felület szerelhető alkatrészek.

    Fémek mechanikai tulajdonságai (szakító szilárdság, folyáshatár), vezetés fémekben, vezeték és ellenállásanyagok, hőmérsékletfüggés, ötvözetek szerkezete és termikus viselkedése, állapotábrák, eutektikum, eutektoid, szilárd oldat, intermetallikus vegyület

    Alkatrészek forrasztása hullámforrasztással

    Az újraömlesztéses forrasztási technológia, szelektív forrasztási technológiák

    Félvezető chipek és moduláramkörök beültetési módjai és tokozásai

    Kristálytani alapismeretek, Bravais-rács, Miller-indexek, kristályhibák (ponthibák, diszlokációk), egykristályok előállítása, újrakristályosítás

    Félvezető anyagok jellemzői, elemi és vegyület félvezetők, adalékolás, diffúzió, ion-implantáció

    Félvezető szelet előállítása

    Rétegleválasztási, és adalékolási technológiák, tranzisztorok kialakítása

    Mintázat és szerkezet-kialakítás félvezető szeleten

    Vékonyréteg technológia

    Vákuumtechnika

    Szigetelő anyagok villamos tulajdonságai, kerámiák, kompozitok, üvegek, műanyagok

    Kerámia alapú vastagréteg technológia

    Polimer alapú vastagréteg és többrétegű kerámia technológiák

    Egyoldalas és kétoldalas lemezek gyártástechnológiája

    Többrétegű és speciális lemezek gyártástechnológiája, HDI hordozók

    Számítógéppel segített tervezés

    Elektronikai készülékek tervezése, felépítése

    Elektronikus készülékek termikus konstrukciója

    Szerkezet vizsgálatok, RTG-diffrakció, mikroszkópia, SEM, TEM


    A laboratóriumi gyakorlatok témái:

    1. Nyomtatott huzalozású lemezek előállítása

    2. Vékonyrétegek előállítása és lézeres mintázatkialakítás

    3. Passzív hálózat készítése vastagréteg technológiával

    4. Pásztázó elektronmikroszkópia (GPK)

    5. Moduláramkör készítése furatszerelési technológiával, forrasztott kötések vizsgálata

    6. Moduláramkör készítése felületszerelési technológiával

    7. Nyomtatott huzalozású lemez tervezése az elektronikai szereléstechnológia vizsgálatára.

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és laboratórium.
    10. Követelmények


    A szorgalmi időszakban:

    Részvétel a hét darab laboratóriumi foglalkozáson és ezek sikeres teljesítése.

    A laboratóriumi foglalkozások elején az előzetes kompetenciák felmérésére rövid (kb. 15 perces) szintfelmérők legalább elégséges teljesítése.

    A szorgalmi időszakban kettő darab 60 perces összegző értékelés legalább elégséges teljesítése.


    A vizsgaidőszakban: nincs.

     

    11. Pótlási lehetőségek

    A szintfelmérő teljesítményértékelés kizárólag a laboratóriumi foglalkozással együtt pótolható. A félév során két darab laboratóriumi foglalkozás pótolható.

    Az összegző értékelések pótlására, javítására egyszeri lehetőség biztosított. Pót-pótzárthelyi csak a korábbi zárthelyik teljesítésének alacsony sikeressége (kevesebb, mint egyharmad) esetén biztosított.


    12. Konzultációs lehetőségek

    Igény szerint, a nagy zárthelyiket megelőzően, egyeztetett időpontban.

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Harsányi Gábor: Elektronikai technológia, BME Viking Zrt., VI202-010, Budapest, 2011

    Pinkola János (szerk.): Elektronikai Technológia Laboratórium, Műegyetemi kiadó, 55082, Budapest, 2007

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka   

    Kontaktóra

    70

    Készülés előadásokra

    20

    Készülés gyakorlatra

    -

    Készülés laborra

    28

    Készülés zárthelyire

    48

    Házi feladat elkészítése

    -

    Önálló tananyag-feldolgozás

    14

    Vizsgafelkészülés

    -

    Összesen

    180

    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Dr. Harsányi Gábor

    egyetemi tanár

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Ginsztler János

    professor emeritus

    Anyagtudomány és Technológia Tsz. (GPK)

    Dr. Szabó Péter János

    egyetemi tanár

    Anyagtudomány és Technológia Tsz. (GPK)

    Dr. Jakab László

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Gordon Péter

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Gál László

    t. egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Sántha Hunor

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Krammer Olivér

    adjunktus

    Elektronikai Technológia Tsz.

    Dr. Illés Balázs

    egyetemi docens

    Elektronikai Technológia Tsz.

    IMSc tematika és módszer



    A tárgyhoz tartozó laborgyakorlatokon, a programban részt vevő hallgatókat külön csoportokba helyezzük. A programban részt vevő hallgatók számára egyes laborgyakorlatokat az adott területen legtapasztaltabb kolléga (aki lehetőség szerint kutatásokat is végez/végzett az adott területen) irányításával fogják elvégezni, akik az alap labor anyagon felül megismertetik a hallgatók az adott terület jelenlegi kurrens kutatási témáival, legújabb eredményeivel.


     



    IMSc pontozás

    Az IMSc pontozás a tárgyhoz tartozó 2 db összegző értékelésen kiadott plusz feladatokkal történik. A plusz feladatok pontszámának aránya az összegző értékelésben 25%-os. Plusz IMSc pont az összegző értékelések 75%-os teljesítése felett szerezhető.

    A tárgyban szerezhető maximális IMSc pontszám 30 (összegző értékelésenként max. 15).

    Az IMSc pontok megszerzése a programban részt nem vevő hallgatók számára is biztosított.


     

     

     

     

     

    Az IMSc pontok megszerzése a programban nem résztvevő hallgatók számára is biztosított.