Matematika, valószínűségszámítás

A hallgatóknak meg kell ismerni az elterjedt minőségbiztosítási rendszereket, a minőségügyi tanúsítási eljárás szereplőit és legfontosabb lépéseit. Jártasságot kell szerezni a minőségszabályozás statisztikus módszereinek alkalmazásában, a megbízhatósággal kapcsolatos fogalmak ismeretében és alkalmazásában, a vállalati minőségügy informatikai támogatásában.

• A minőség fogalma, a minőségbiztosítási elvek és rendszerek fejlődése. A hagyományos módszerek korlátai.
• A teljes körű minőségbiztosítás, a minőségi hurok fogalma. A jellegzetes minőségbiztosítási. rendszerek (TQC, TQM, ISO, a Six-Sigma módszer)
• A minőségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos statisztikai alapok. A legfontosabb jellemzők összefüggései. A minta jellegzetességei. A statisztikai termék- és folyamatellenőrzés (SPC).
• A minőségbiztosítás informatikai háttere, a minőséget jellemző adatok gyűjtése és kezelése, az ellenőrző kártyák. A Pareto-diagram és a Lorenz-analízis.
• A mintavételes ellenőrzés alapjai. Az OC görbék és az AQL fogalma. Az egyszeres és többszörös mintavételezési eljárások lebonyolítása és jellemzői.
• Gép- és folyamatképesség, folyamatok stabilitása, a minőségkapacitás.
• Ok-okozati diagram, az FMEA analízis.
• A hipotézisvizsgálatok alapelve, a legfontosabb vizsgálatok jellemzői.
• A minőségi jellemzők kvalitatív és kvantitatív összefüggései. Regresszió, korreláció, kvalitatív összefüggés-vizsgálatok.
• A vállalati minőségbiztosítással kapcsolatos legelterjedtebb programrendszerek.
• A Statistica-programrendszer jellemzői és alkalmazása.
• A szoftver minőség.
• Minőségbiztosítási esettanulmányok és hallgatói kiselőadások az SPC témaköreiből.
• Az ISO minőségbiztosítási rendszer elvei és legfontosabb elemei. Az európai szabályozás 1994. és 2000. közötti változásának főbb jellemzői.
• A minőségügyi audit fogalma, az auditálási eljárás szereplői, legfontosabb lépései és dokumentumai.
• A megbízhatóság fogalma, a termék megbízhatóságát jellemző tulajdonságok. A hibák okai és fajtái.
• Az állományfüggvény, az élettartam jellegzetes szakaszai, a "fürdőkádgörbe".
• A megbízhatósági függvények és összefüggéseik. A várható működési idő.
• A megbízhatósági jellemzők becslésének módszerei. Általános megfontolások, pont- és intervallum-becslések. A maximum likelihood-módszer.
• Megbízhatósági jellemzők grafikus becslése, az exponenciális és a Weibull eloszlások paramétereinek grafikus meghatározása.
• A  λ faktor gyakorlati meghatározásával és alkalmazásával kapcsolatos problémák. A környezeti tényezők szerepe.
• Egyszerű struktúrájú, nem javítható rendszerek megbízhatósága.
• Összetett struktúrájú rendszerek megbízhatósága.
• Az állapot-tér módszer alkalmazása rendszerek megbízhatósági jellemzőinek meghatározására.
• Javítható rendszerek megbízhatósága és jellegzetességei, a készenlét fogalma.
• A gyorsított megbízhatósági vizsgálatok elméleti háttere, az Arrheneus törvény. A legfontosabb gyorsító tényezők és igénybevételi módszerek.
• Szoftverek megbízhatósága.

(előadás, gyakorlat, laboratórium):

Előadás, esettanulmányok megoldása

Csütörtöki napokon 12 órától

Balogh A., Dukáti F., Sallay L.: Minőségellenőrzés és megbízhatóság. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1980.

Szabó Gábor Csaba (szerk.): Minőségszabályozás és –ellenőrzés. Műegyetemi Kiadó, Budapest 1997.

Tenner, A.R., - DeToro, I.J.: Teljes körű minőségmenedzsment, TQM. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1997.

Tóth T.: Minőségmenedzsment és informatika. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1999.

Kalapács J.:Minőség irányítási technikák. X-level, Budapest, 2001

Gnyegyenko-Beljajev-Szolovjev: A meghízhatóságelmélet matematikai módszerei. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1970.

Gross D. L.: A Primer of Reliability Theory. Wiley, New York 1988.

Neubeck K.: Practical Reliability Analysis. Pearson Prentice Hall, Nev Jersey 2004.

: