Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Virtuális műszerek a mérnöki gyakorlatban

    A tantárgy angol neve: Virtual Instrumentation for Engineering

    Adatlap utolsó módosítása: 2014. október 30.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Villamosmérnöki szak
    Szabadon választható tantárgy

    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIEEAV04   2/0/2/v 4  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Szabó Péter Gábor, Elektronikus Eszközök Tanszéke
    4. A tantárgy előadója
    Dr. Szabó Péter Gábor Egyetemi adjunktus EET, BME
    Horváth Gyula Adjunktus EET, BME
    Kovács Zoltán György Tanársegéd EET, BME
    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Matematika, Fizika, Programozás

     

    6. Előtanulmányi rend
    Ajánlott:
    Ajánlott: Programozás, vagy A programozás alapjai I-II, vagy Programozás I-II.

    A tárgyat nem veheti fel, aki kreditet kapott a VIVEAV22 és VIVEJV22 tárgyakból.

     

    7. A tantárgy célkitűzése A kurzus célja, hogy a mérnökhallgatóknak bemutassa a mai modern műszerkezelés és virtuális műszerezés alapjait és felkészítse őket önállóan összeállított mérések elvégzésére. Így olyan általános műszerkezelési és mérésvezérlési alapra tesznek szert, amit a tanulmányaik és később ipari munkáik során alkalmazni tudnak. Az előadások során áttekintjük, hogyan lehet olyan alkalmazásokat készíteni, amikkel mérési adatokat tudunk gyűjteni, tárolni és feldolgozni, illetve a mérőberendezéseket szakszerűen vezérelni. Ismertetjük a fizikai műszerek vezérlési lehetőségeit, adatgyűjtők, mérőkártyák használatát és mindezek integrálási lehetőségeit virtuális környezetbe. A laboratóriumi mérések gyakorlat orientáltak, lehetőség szerint minden hallgatónak külön mérőkártya áll majd rendelkezésre.

     

    8. A tantárgy részletes tematikája 1. hét: Bevezetés a virtuális műszerek koncepciójába, felhasználási példák. Ismerkedés a LabVIEW programmal: műszer előlap, blokkdiagram készítés és az alapvető adattípusok áttekintése. A félév menetét érintő információk kihirdetése.

     

    2. hét: Műszerek előlapján található beavatkozó és kijelző modulok, blokkok áttekintése és használatuk elsajátítása. A mérési adatok reprezentálására, feldolgozására alkalmas adattípusok megismerése: Numerikus értékek, karakterláncok, logikai értékek, tömbök, stb.

     

    3. hét: Programvégrehajtást meghatározó ciklusok használatának elsajátítása, lokális, globális és megosztott változók alkalmazása, feltételek kezelése. Eseményvezérelt grafikus felület készítése, működés analízise.

     

    4. hét: Virtuális műszerekre (VI) jellemző, specifikus programozási paradigmák áttekintése, alkalmazása gyakorlatban. Mérési adatok reprezentálása különböző formátumban: hullámforma, bináris, egyszerű ASCII, CSV, XML, stb. I/O műveletek segítségével adattárolás. Mérési adatok előkészítése MATLAB, Excel, Calc programban történő feldolgozáshoz.

     

    5. hét: Távoli elérésű fizikai műszerek vezérlésének alapvető módszerei. Ethernet hálózaton keresztül vezérelt berendezések, protokollok használata: RS232, GPIB buszon keresztül vezérelt tápegység, ethernetes elérésű függvénygenerátor, moduláris adatgyűjtő (compactRIO) ismertetése esettanulmányon keresztül. A különböző műszerek vezérelhetőségének, mérésbe integrálhatóságának vizsgálata, különböző lehetőségek összehasonlítása.

     

    6. hét: Távoli, automatizált mérésvezérlés megvalósítása LabVIEW-ban. TCP/UDP alapú adatkapcsolat, szinkronizálás (mutex, szemafor), üzenetváltás lehetőségei. VI Server beállításainak megismerése, egy egyszerű mérési összeállítás megtervezése és megvalósítása.

     

    7. hét: Hibakezelés fontossága, metodikája, követelményrendszere és mindezek alkalmazása LabVIEW környezetben. Dialógus ablakok készítése a falhasználó tájékoztatására. Hibakeresési funkciók, a mérés tesztelhetőre tervezése, töréspontok elhelyezésének stratégiája. Gyakran előforduló esetek, típuspéldák megvitatása.

     

    8. hét: Szoftvertervezési minták, azok alkalmazása virtuális műszer környezetében. Egyszerű állapotgép megvalósítása, termelő/fogyasztó minta, eseménysorok alapján végrehajtott programok. Globális változók és helyes használatuk.

     

    9. hét: Hierarchikus programtervezés. A LabVIEW sajátosságainak megismerése, subVI létrehozása, programrészek szegmentálása, újrafelhasználható blokkok identifikálása és tervezése. Polimorfizmus kihasználása a programtervezés közben.

     

    10. hét: Valós és virtuális műszerek dokumentálásának kérdései. A jól szerkesztett fejlesztői és felhasználói dokumentáció tulajdonságai, felépítése. Automatikus dokumentációgenerálás. A moduláris és hierarchikus programok felépítéséből adódó dokumentálással kapcsolatos speciális igények figyelembevétele. Interfészek, csatlakozó felületek definiálása.

     

    11. hét: A mérési összeállítások optimalizálásának lehetőségei: memória, számítási kapacitás és kiszámítható reakcióidőt figyelembe véve. Determinisztikus programvégrehajtás fontossága és sajátosságai, amiket a tervezés közben figyelembe kell venni. Programozási stratégiák, best practice alkalmazása. A mérésautomatizálási feladatot ellátó programunk kulcsfontosságú blokkjainak azonosítása, szűk keresztmetszetek feltárása, kapacitás méretezése esettanulmányon keresztül.

     

    12. hét: Adatgyűjtési feladatok ellátása PC hangkártyájának segítségével. A módszer előnyeinek, hátrányainak összefoglalása és alkalmazhatóságának vizsgálata. Mintafeladatok elvégzése, ami alapján mind a lehetőségek, mind a korlátok egyértelműen azonosíthatók.

     

    13. hét: Adatgyűjtés célhardver segítségével: compactRIO, USB DAQ, vagy MyDAQ műszert használva. Félvezető alkatrészek termikus vizsgálatára alkalmas mérési összeállítás megtervezése és demonstrációs mérések elvégzése. A félév során tanultak áttekintése.

     

    14. hét: Kitekintés a saját fejlesztésű, alkalmazás orientált adatgyűjtő fejlesztési lehetőségei felé. Lehetőségek áttekintése, osztályozása és összehasonlítása a félév során használt professzionális high-end és low-end megoldásokkal.

     

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és laborgyakorlat. A laborgyakorlatokon az előadáson elhangzottakat gyakoroltatjuk be.

     

    10. Követelmények

    a.       A szorgalmi időszakban: A félév során 1db ZH elégséges szintű teljesítése. Féléves házi feladat elkészítése LabVIEW környezetben.

    b.       A vizsgaidőszakban: Írásbeli vizsga szóbeli javítási lehetőséggel.

    c.              Elővizsga: Nincs.

    11. Pótlási lehetőségek A sikertelen ZH a szemeszter során 1 alkalommal pótolható, a pótlási időszakban pót- pót zh megírására van lehetőség. A féléves házifeladat a pótlási héten még beadható.

     

    12. Konzultációs lehetőségek Az előadók fogadási idejében, illetve igény szerint egyeztetett időpontban.

     

    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom ·       NI LabVIEW Core 1 és LabVIEW Core 2 kurzus jegyzet és feladatgyűjtemény

     

    ·       John Essick – „Hands-On Introduction to LabVIEW for Scientists and Engineers”, (ISBN: 0195373952)

     

    ·       Robert H. Bishop - LabVIEW 2009 Student Edition (ISBN: 0132141299)

     

    ·       Elektronikusan elérhető előadás fóliák

     

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra56
    Félévközi készülés órákra4
    Felkészülés zárthelyire6
    Házi feladat elkészítése10
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása4
    Vizsgafelkészülés40
    Összesen120
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta
    Név: Beosztás:Tanszék, Int.:
    Dr. Bognár György Egyetemi docens EET, BME
    Horváth Gyula Tanársegéd EET, BME
    Kovács Zoltán GyörgyTanársegédEET, BME