Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Modellvezérelt paradigmák

    A tantárgy angol neve: Model-Driven Paradigms

    Adatlap utolsó módosítása: 2009. november 11.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar
    Mérnök informatikus szak, MSc képzés
    Alkalmazott informatika szakirány
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    VIAUM126 1 2/1/0/v 4  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Lengyel László, Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
    4. A tantárgy előadója
     Név:Beosztás:  Tanszék, Int.: 
     Dr. Lengyel László adjunktusAutomatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
     Dr. Mezei Gergely adjunktusAutomatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék

     

     

    6. Előtanulmányi rend
    Kötelező:
    NEM ( TárgyEredmény( "BMEVIAUMA00" , "jegy" , _ ) >= 2
    VAGY
    TárgyEredmény( "BMEVIAUMA01" , "jegy" , _ ) >= 2
    VAGY
    TárgyEredmény("BMEVIAUMA00", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0
    VAGY
    TárgyEredmény("BMEVIAUMA01", "FELVETEL", AktualisFelev()) > 0)

    A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

    A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

    Ajánlott:

    A tárgy tematikaütközés miatt nem vehető fel a Modellalapú szoftvertervezés (VIMIM147) és a Metamodellek a szoftverfejlesztésben (VIIIM228) tárgyat felvevő, vagy azt már korábban teljesítő hallgatók számára.

    7. A tantárgy célkitűzése

    A tárgy keretében a hallgatók megismerik a modellvezérelt architektúra alapelveit, a legújabb modellezési módszereket és a modellalapú fejlesztés legfontosabb technikáit. A kérdéskör természeténél fogva tárgyalásra kerül a szoftverfejlesztés legmodernebb elvi és gyakorlati eszközkészlete, így a szakterület-modellezés, generatív technikák, modellvezérelt architektúra, metamodellezés és modellfeldolgozás. A téma tárgyalása szimultán módon a gyakorlati, iparban is alkalmazható területekre koncentrál és azok elméleti hátterét is mélységében mutatja be. 

    8. A tantárgy részletes tematikája 1.      Bevezetés
    1.1.   Motiváció (Generatív technikák: konfigurálhatóság, funkciómodellezés, újra-felhasználhatóság)
    1.1.1.     Design for reuse: Funkciómodellezés
    1.1.2.     Szakterület-specifikus modellezés és modellfeldolgozás: miért modellezünk,  modellfeldolgozás
    1.1.3.     Aspektusorientált fejlesztés / programozás


    2.      Szakterület-specifikus modellezés, modellalapú paradigmák
    2.1.   Szakterület-specifikus modellezés
    2.1.1 Nyelv: absztrakt szintaxis, szoftvermodellek és címkézett gráfok kapcsolata, attribútum modellezés (attribútum, mint címke, attribútum, mint modellelem), kényszerek (multiplicitás, OCL (Design-by-Contract)), tervezési minták
    2.1.2.     Megjelenítés: konkrét szintaxis
    2.1.3.     Szimuláció: szimuláció vizuális nyelvei, szimulációhoz kapcsolódó tervezési minták
    2.1.4.     Feldolgozás: modelltranszformáció szükségessége, bejárásalapú modellfeldolgozók, vizuális modellfeldolgozás (gráf újraírás, metamodell-alapú transzformációs lépések, modell – modell transzformáció, modell – forráskód transzformáció, validált modelltranszformáció), modellfeldolgozáshoz kapcsolódó tervezési minták
    2.1.5.     Esettanulmányok: UML, osztálydiagramból adatbázis modell validált generálása, forráskódgenerálás, mobil platformok transzformáció alapú szinkronizálása, szimulációs esettanulmányok
    2.2.   Modellalapú paradigmák
    2.2.1.     Modellvezérelt architektúra (MDA)
    2.2.2.     Model Integrated Computing (MIC)
    2.3.   Software Factories


    3.      Aspektusorientált fejlesztés
    3.1.   Aspektusorientált programozás: AspectJ (alapkoncepciók: moduláris felbontás, átszövő vonatkozások, csatlakozási pont, vágási pont, tanács, szövés)
    3.2.   Aspektusorientált modellezés: aspektusorientált kényszerek kezelése

     

    A gyakorlati tematika követi az előadások tematikáját, a gyakorlatok segítik az előadásokon elhangzottak megértését:
    1. Modellezés, szakterület-specifikus nyelvek definiálása 
    2. Szakterület-specifikus nyelvek testreszabása
    3. Modellek feldolgozása, modellbejárás 
    4. Szimuláció

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és gyakorlat
    10. Követelmények a.              A szorgalmi időszakban: egy zárthelyi, az aláíráshoz legalább elégséges teljesítés szükséges. 

    b.             A vizsgaidőszakban:       írásbeli és szóbeli vizsga. A vizsgajegybe 25%-ban beszámít a zárthelyi eredménye

    c.              Elővizsga:                       igény szerint


    11. Pótlási lehetőségek

    1 pótZH a szorgalmi időszakban, 1 pót-pótZH a pótlási időszakban

    12. Konzultációs lehetőségek  A tárgy előadójával történt egyeztetés szerint.
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

    Krysztof Czarnecki, Ulrich Eisenecker, Generative Programming: Methods, Tools, and Applications, Addison-Wesley, 2000.

    Steven Kelly, Juha-Pekka Tolvanen, Domain-Specific Modeling: Enabling Full Code Generation, Wiley-IEEE Computer Society Press, 2008.

    Jack Greenfield, Keith Short, Steve Cook, Stuart Kent, John Crupi, Software Factories: Assembling Applications with Patterns, Models, Frameworks, and Tools, Wiley Publishing, Inc., 2004.

    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra42
    Félévközi készülés órákra14
    Felkészülés zárthelyire16
    Házi feladat elkészítése 
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása 
    Vizsgafelkészülés48
    Összesen120
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

     Név: Beosztás: Tanszék, Int.:
     Dr. Lengyel László adjunktus Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
     Dr. Levendovszky Tihamér adjunktus Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék
     Dr. Mezei Gergely adjunktus Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék