Fizika: Elektromosságtan, mágnesességtan

Elektrotechnika: Elektrotechnika alapjai

Nem villamos mérnökök részére az undergradualis képzésben hasonló címen tanultak feldolgozása magasabb szinten, szélesebb elméleti alapokon, és az ott csak vázlatosan érintett néhány, a nem villamos mérnöki szempontból jelentős témakör részletesebb tárgyalása, számos alkalmazási példán keresztül. Analógiák és egyéb kapcsolódási pontok bemutatása. A doktoranduszképzés Elektronika című és a többi villamos ismereteket igénylő tantárgyának megalapozása.

Áramkörök. Egyenáramú hálózatok. Általános számítási módszerek. Színuszos áramú hálózatok. Időtartománybeli vizsgálat. Komplex számítási módszer. Teljesítmények. Többfázisú hálózatok. Periodikus áramú hálózatok. Periodikus jelek jellemző értékei. Időtartománybeli és frekvencia-tartománybeli analízis. Tranziens folyamatok. Fourier- és Laplace-transzformáció alkalmazása. Nemlineáris hálózatok alapjai. Analógiák. Mechanikai, termikus, pneumatikus, hidraulikus analógiák.

Elektromechanikai energia átalakítók. Lineáris és forgó motorok. Egyenáramú gépcsalád, statikus, dinamikus viselkedés, üzemtan. Váltakozó áramú gépcsalád. Szinkron, aszinkron gépek. Térvektoros tárgyalás. Színuszos, nem színuszos táplálás. Mezőorientáció elve. Különleges villamos gépek: kefe nélküli egyenáramú gép, léptető motor, kapcsolt reluktancia motor.

Villamos mérések. Villamos, nem villamos mennyiségek mérése, jelátalakítók, jeltovábbítás, jelrögzítés, jelfeldolgozás.

Előadás, konzultáció, hallgatói előadások.

A tananyag feldolgozása részben önállóan történik, a megadott szakirodalom alapján. A hallgatók kötelező konzultációkon, előadás formájában ismertetnek egy-egy általuk feldolgozott rész-területet. Egy-egy önálló feladatot is kapnak, amelynek írásos megoldása mellett munkájukat szintén rövid előadásban mutatják be. Javasolt az önálló munkához, ill. a bemutatáshoz a multimédia eszközök és a számítógépes programok használata.

Önálló feladat: A fenti témakörökhöz kapcsolódó alkalmazási példa kiválasztása és numerikus megoldása a hallgató által felkutatott irodalom alapján, vagy a tanszék által kiadott (laboratóriumi, ill. számítógépes munkát igénylő) feladat megoldása. A témakört a hallgató megválaszthatja, és előzetesen az előadóval közösen rögzíti. Elvárt időráfordítás: 30 óra.

Határidők: Témakör kijelölése: Első konzultáció (5. hét)

A dolgozat beadás időpontja: Utolsó konzultáció (14. hét)

Kötelező konzultációk: 5. hét (témaválasztás megbeszélése)

8. hét (önálló előadás megtartása előre kiválasztott témakörben)

14. hét (önálló feladat ismertetése)

A vizsgára bocsátás feltételei: Elegendő számú jelentkező esetén az előadásokon való részvétel, kötelező konzultációkon való részvétel, saját előadások megtartása, részvétel a hallgató társak előadásain, önálló feladat legalább elégséges szintű kidolgozása

a vizsgáztatás módszere:irásbeli (és szóbeli), az ismétlővizsgára való jelentkezés feltételei: minimális időköz a két vizsga között 1 hét

Érdemjegy megajánlás az elért pontszám alapján:

0-31 pont elégtelen (1)

32-39 pont szóbelire rendeljük be

40-55 pont elégséges (2)

56-70 pont közepes (3)

71-85 pont jó (4)

86-93 pont jeles (5) osztályzatért szóbelizhet

94-100 pont jeles (5)

A vizsgán legalább elégséges osztályzatot elért hallgató jobb jegyért szóbeli vizsgát tehet, a rontás kockázatával.

1. Fodor György: Villamosságtan I. (Villamos Hálózatok), Tankönyvkiadó, Bp. 1987.

2. Boros Andor: Villamos mérések a gépészetben, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1978

3. Szentiday Klára: Mikroelektronikai érzékelők, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1994

4. Schnell László: Jelek és rendszerek méréstechnikája, Műszaki K., Bp., 1985

5. H. F. Grave: Nemvillamos mennyiségek villamos mérése, Műszaki Könyvkiadó, Bp., 1968

6. R. C. Dorf, J. A. Svoboda: Introduction to Electric Circuits, John Wiley&Sons, New York,

1996

7. A.E. Fitzgerald, C. Kinglsey, S.D. Umans: Electric Machinery, McGraw-Hill, 1992

8. W.H. Hayt, J.E. Kemmerly: Engineering Circuit Analysis, McGraw-Hill, 1992

viauD303.rtf