Az 5G alapjai

A tantárgy angol neve: Foundations of 5G

Adatlap utolsó módosítása: 2023. január 18.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar

Mérnökinformatikus szak

Villamosmérnöki szak
Üzemmérnök-informatikus szak

Szabadon választható tantárgy

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
VIAUAV49   2/0/0/f 2  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Charaf Hassan,
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Dr. Charaf Hassan

egyetemi tanár

BME AUT

Szilágyi Péter

 

Nokia Bell Labs

Dr. Vincze Zoltán

 

Nokia Bell Labs

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít

Objektumorientált programozási ismeretek, szoftverfejlesztési alapismeretek.

7. A tantárgy célkitűzése

A tárgy keretében a hallgatók megismerik a celluláris technológia fejlesztési elveit, meghatározó képességeit és főbb alkotóelemeit. Az előadások rámutatnak arra, hogy milyen végfelhasználói, szolgáltatói, ipari és üzleti folyamatok, valamint technológiai innovációk és adaptációk formálták – és formálják jelenleg is – a távközlési generációk (5G, 6G) szabványos architektúráját, interfészeit, és ezek gyakorlati megvalósítását. A kurzus szemlélet formáló szerepén túl részletesen bemutatja az 5G hálózat felépítését, elmélyedve a rádiós hozzáférési hálózat, szolgáltatás és felhő alapú maghálózati funkciók és az 5G-ben először megjelenő hálózati képességek részleteiben, feldolgozva a szoftveres megvalósítás és virtualizáció 5G-re gyakorolt hatásait is. A tárgy kitekintést ad az 5G további fejlődésére és a formálódó 6G technológiákra is.

8. A tantárgy részletes tematikája

 

Hét

Előadás anyaga

1.

Bevezető: mit várunk el egy mobil hálózattól? Az előadás tárgyalja a végfelhasználók, szolgáltatók, ipari szereplők és szabályozók nézőpontjait, és a hálózati technológiák ebből levezethető alapelveit. Valamint tárgyalja azon képességeket melyek az 5G-t az első valóban univerzális mobil kommunikációs rendszerré teszik.

2.

Vezetékes, WiFi, celluláris (LTE/5G) hálózati technológiák a felhasználói igények tükrében. Milyen célokra jöttek létre a celluláris hálózatok generációi, és mik a fő különbségek más, szintén széleskörben elterjedt technológiákhoz képest? Az előadás bemutatja az 5G hálózat magas szintű architektúráját, és tárgyalja a vonatkozó szabványosítás folyamatát is.

3.

Az 5G hozzáférési hálózat alapjai. Az előadás tárgyalja az 5G által támogatott különböző hozzáférési technológiákat (fix vonalas, fix rádiós, mobil celluláris, és ezek konvergenciája, valamint a nem 3GPP rádiós elemek illesztését). Részletesen bemutatja a mobil celluláris, ezen belül 5G rádiós linkek fejlesztési elveit, benne a fizikai réteg működését, a rádiós erőforrás menedzsmentet, a protokollokat és az 5G-ben megjelenő elosztott rádiós architektúrát. Az előadás kitér olyan különleges rádiós technológiákra is, mint az Nb-IoT és a relay.

4.

Mobilitás. Az előadás ismerteti a celluláris hálózatok fejlesztéseésekor kitűzött mobilitási célokat, a celluláris, a felhasználói mobilitás típusait és a hívásátadás (handover) folyamatát. Az előadás kitér az 5G-ben megjelenő több cellás kapcsolatokra is. Megjelenik a mobilitás mint hálózati adatforrás (hálózati képesség) és felhasználói igény modellezés alkotóeleme.

5.

Biztonsági és hitelesítési eljárások. Az előadás áttekinti a felhasználóra és készülékre vonatkozó azonosítókat és ezek védelmét, a hálózatra való kapcsolódást megelőző azonosítási és titkosítási folyamatokat, és az adatfolyamba integrált végpontok közötti adat titkosítási protokollokat. Tárgyaljuk a hálózat által nyújtott kritikus szolgáltatások integritását és fenntartását célzó képességeket is.

6.

Maghálózat. Az előadás részletesen bemutatja az 5G maghálózat célját, főbb funkcióit és az ezeket megvalósító szabványos elemeket. Az előadás érinti a maghálózat evolúcióját, IT és telekommunikáció közötti technológia áramlást, a visszafelé kompatibilitás kérdéseit, kevert LTE és 5G telepítési módokat, valamint nem celluláris rádiós hozzáférési hálózatok 5G maghálózathoz illesztését.

7.

Adatforgalom, szolgáltatás minőség és felhasználói élmény. Az előadás megvilágítja, mi a kapcsolat a három fogalom között, hogyan mérhető, és hogyan vezérelhető a szolgáltatások minősége. Az előadás áttekinti az 5G logikai adatkapcsolatai és ezek fizikai (protokoll szintű) megvalósítása közötti kapcsolatokat, és tárgyalja a szolgáltatás minőséget garantáló architektúrát.

 

8.

Szolgáltatás alapú architektúra. Az előadás bemutatja az 5G jelzésforgalmat bonyolító maghálózati elemeinek legfőbb innovációját, az ún. service based architecture (SBA) fejlesztési elveit és megvalósítását. Az előadás tárgyalja az 5G hálózatok programozhatóságát, illetve más rendszerekkel való integrálását támogató szabványos elemeit.

9.

Felhő alapú rendszerek. Az előadás áttekinti a felhő technológia evolúcióját, típusait és a távközlésre gyakorolt hatásait. Az előadás feltárja a klasszikus Internet szerver végpontból történő tartalom kiszolgálás és a terminál-szerver közötti távközlési célok közötti különbségeket, ami alapján megérthető, hogyan lehet közismert felhő szolgáltatásokat és technológiákat telekommunikációs rendszerekben felhasználni.

10.

Szoftverizáció és virtualizáció. Az előadás az 5G hálózatok megvalósítását alapvetően meghatározó általános szoftveres és virtualizációs technológiákat mutatja be, telekommunikációs környezetben.

11.

Telekommunikációs felhő technológiák. Az előadás azokat a felhő alapú, részben szabványos rendszereket tárgyalja, amelyek eredendően a távközlési hálózatok meglévő architektúrájába illeszkednek, azok kiegészítésére, funkcionális bővítésére szolgálnak.

12.

Hálózat management és üzemeltetés. Az előadás bemutatja a hálózat üzemeltetési szempontjait, az üzemeltetést segítő technológiákat és architektúrákat, különös tekintettel a hálózat menedzsment automatizációjára.

 

13.

TSN, V2X, URLLC. Az előadás áttekinti az 5G főbb ipari célú felhasználásait és az ezeket támogató, 5G-be integrált vagy ott létrehozott technológiákat. Az előadás kitér a nagy területű, heterogén előfizetői bázison megvalósított kritikus kommunikáció kihívásaira és lehetséges megoldásaira is.

14.

Kitekintés (5G Advanced, 6G). Az előadás vázolja az 5G közeljövőben várható fejlődési irányait (5G Advanced) és az 5G-t később követő 6G alapvető tervezési elveit is. Az előadás a rádiós innovációkon túl tárgyalja az új architekturális elemeket, valamint a kognitív hálózat menedzsment és a mesterséges intelligencia teljeskörű alkalmazását is.

 

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium)

Gyakorlatias, alkalmazásközpontú előadások keretében.

Kijelölt írásos anyag elsajátítása.

10. Követelmények

A szorgalmi időszakban egy zárthelyi dolgozat és szóbeli számonkérés a félév végén.

A féléves értékelésbe a zárthelyi dolgozat 50%-ban és a szóbeli számonkérés 50%-ban számít.

11. Pótlási lehetőségek

A zárthelyi dolgozat és a szóbeli számonkérés pótlása a pótlási időszakban lehetséges.

12. Konzultációs lehetőségek

Igény szerint, az oktatókkal egyeztetve.

13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom

A tárgy weboldalán elhelyezett írásos anyagok. 

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka

Kontakt óra

28

Félévközi készülés órákra

8

Felkészülés zárthelyire

8

Házi feladat elkészítése

 

Kijelölt írásos tananyag elsajátítása

 

Felkészülés szóbeli számonkérésre

16

Összesen

60

15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

 

Név:

Beosztás:

Tanszék, Int.:

Szilágyi Péter

 

Nokia Bell Labs

Vulkán Csaba

 

Nokia Bell Labs

Dr. Vincze Zoltán

 

Nokia Bell Labs

Dr. Charaf Hassan

egyetemi tanár

BME AUT