Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák

A.    Tudás

1. ismeri a kombinációs hálózatok alapfogalmait, a Boole-algebra szabályait, logikai függvények megadási módjait, kanonikus alakokat,
2. tisztában van a fontosabb kódolási kérdésekkel, kódokkal, kódok tulajdonságaival,
   
3. tájékozott a hibaellenőrzés, hibajavítás módszereiben,
   
4. ismeri a logikai függvények megvalósítását logikai kapukkal, a kapuk jelöléseit, összetettebb kombinációs hálózatok alaptípusait, működését, logikai függvény megvalósítását multiplexerrel és dekódolóval,
5. érti a logikai függvények algebrai, Karnaugh-táblás és táblázatos egyszerűsítési módszereit, a nem teljesen specifikált logikai függvények, több kimenetű függvények egyszerűsítését,
6. érti a sorrendi hálózatok alapfogalmait, a Mealy és Moore modellt, az aszinkron és szinkron sorrendi hálózatok működését, szinkron sorrendi hálózatok tervezési módszereit,
7. tisztában van az elemi sorrendi hálózatok (flip-flopok) típusaival, tulajdonságaival és megvalósításaikkal,
8. tájékozott az összetett sorrendi hálózatok, léptető regiszterek, számlálók típusaiban, tulajdonságaiban,
9. ismeri a félvezető elektronikus eszközök fontosabb típusait, működési mechanizmusukat, karakterisztikáikat,
10. tájékozott a félvezetők kapcsoló üzeméről, a kapcsolási folyamatok jellemzőiről, fizikai hátteréről,
11. ismeri a logikai áramkörök felépítését, villamos jellemzőit, időzítési kérdéseit, hazárdjelenségeket és megoldási lehetőségeit,
    
12. tudomása van a felhasználás specifikus és programozható áramkörök típusairól, felépítéséről, programozá-si módokról.

1. képes a digitális elektronikai problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati hát-tér feltárására, megfogalmazására,
2. képes a megismert alapkapcsolások, és elvek felhasználásával összetettebb áramköri funkciók tervezésére, összeállítására, bemérésére,
   
3. képes logikai feladatok megfogalmazására, logikai függvények felírására, egyszerűsítésére, logikai kapukkal való megvalósítására,
4. képes sorrendi hálózatok működéséhez állapotgráfot, állapottáblát készíteni, szisztematikus módszerekkel a sorrendi hálózatot megtervezni, elemi kapukból és flip-floppokból felépíteni,
5. képes áramkör szimulációs ismereteit összetett feladatok megoldására felhasználni,
6. képes gondolatait rendezett formában, szóban és írásban kifejezni.

1. együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
4. törekszik az elektronikai problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára,
5. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra.

1. önállóan végzi az elektronikai feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását,
2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. egyes helyzetekben – csapat részeként – együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában,
4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

A tanulási eredmények értékelése a szorgalmi időszakban két komplex összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat), és a laboratóriumi gyakorlatokat megelőző szintfelmérő értékelések alapján történik.

 A szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása:

1. szintfelmérő értékelés: A tantárgyon belüli további tanulmányi feladatok eredményes elvégzéséhez feltétlenül szükséges tudás típusú kompetenciaelemek meglétének ellenőrzése az adott méréshez kapcsolódó anyagból. Rövid írásbeli vagy szóbeli beugró vagy a mérésekhez előzetesen kiadott előkészítő feladatok elvégzésének ellenőrzése formájában történhet az egyes laboratóriumi mérések előtt. A szintfelmérő értékelése megfelelt/nem felelt meg; a mérés csak megfelelt eredményű szintfelmérőt követően kezdhető meg; A laboratóriumi gyakorlatok elvégzése kötelező;
2. összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetencia-elemeinek komplex, írásos értékelési módja két zárthelyi dolgozat formájában, mely a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és megoldást helyezi a középpontba, azaz elméleti és gyakorlati (számítási) feladatokat kell megoldani a teljesítményértékelés során. A két dolgozat pontszámának együttesen kell elérnie a minimum követelményt a tárgy teljesítéséhez.

1. Maximum két elmaradt laboratóriumi gyakorlat pótolható a szorgalmi időszak végén, ill. a pótlási héten. Indokolt esetben a pótlásra más mérőcsoporthoz csatlakozva a félév közben is lehetőség van a rendelkezésre álló mérőhelyektől függően, előzetes egyeztetés után.
2. A szorgalmi időszakban az első, a pótlási héten a két zárthelyi közül az egyik pótlására van lehetőség.

1. Gál T.: Digitális rendszerek I-II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.
2. Arató P.: Logikai rendszerek tervezése - Egyetemi tankönyv, Tankönyvkiadó, 1984.

1. Glöckner Gy.: Digitális technika, digitális elektronika, elektronikus jegyzet, 2004.

1. A tárgy honlapján elektronikus formában elérhető előadási anyagok, mérési leírások, segédletek, korábbi írásbeli teljesítményértékelések a kurzus hallgatói számára bejelentkezés után hozzáférhetőek.