Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

A tantárgy sikeres teljesítésével elsajátítható kompetenciák

A. Tudás

1. ismeri a mozgásszabályozási rendszerek általános fogalmait, felépítését,
2. ismeri a kommutátoros és elektronikus kommutációjú egyenáramú gépek egyenleteit, modellezési kérdéseit, hatásvázlatait, dinamikus viselkedését,
3. ismeri a gépek működtetéséhez szükséges tipikus elektronikus átalakítókat, azok működési elveit, modulációs módszereket,
4. ismeri az áramszabályozási módszereket, átlagáram, csúcsáram, hiszterézises áramszabályozások működését, jellemzőit,
5. ismeri a klasszikus PI, PD, PID szabályzók működését, jellemzőit, tervezési módszereit, az egyhurkos és kaszkád (nyomaték, sebesség és pozíció) szabályozások tulajdonságait,
6. ismeri a fékenergia felhasználási lehetőségeit, a visszatáplálásos fékezés megvalósításának eszközeit, szabályozási kérdéseit, a hálózati visszatáplálás eszközeit, a fáziszárt hurok (PLL) alkalmazását, hálózati szinkronizálást,
7. ismeri a szabályzók diszkrét-idejű tervezési módszereit, megvalósítását, a késleltetések hatásának figyelembe vételét, a fix-pontos aritmetikák használatát,
8. ismeri a nemlinearitások hatását és kompenzálását az irányítási folyamatokban, a folytonos és szaggatott áramvezetés hatását, a szabályozók korlátozását, az elintegrálódás problémáját, a modulációhoz szinkronizált mintavételezés előnyeit,
9. ismeri az irányító eszközök modellalapú tervezési lehetőségeit, az automatikus kódgenerálás kérdéseit,
10. ismeri a Hardware-In-the-Loop (HIL) szimuláció szerepét a modern mozgásszabályozási rendszerek fejlesztésében,
11. átfogóan ismeri az mozgásszabályozási feladatok és problémák megoldására szolgáló módszereket és eljárásokat.

1. képes a mozgásszabályozási problémák azonosítására, azok megoldásához szükséges elvi és gyakorlati háttér feltárására, megfogalmazására,
2. képes a mozgásszabályozási probléma dinamikai modelljeinek megalkotására,
3. képes a mozgásszabályozási probléma analízisére, frekvencia- és időtartománybeli vizsgálatok elvégzésére,
4. képes az alapszintű szabályozók tervezésére, digitális szabályozók implementálására, automatikus kód-generálás eszközeinek használatára,
5. képes a mozgásszabályozási rendszerek villamos hajtás elemeinek kiválasztására, üzembe helyezésére és üzemeltetésére,
6. informatikai ismereteinek birtokában képes összetett, nagy számításigényű feladatok megoldására,
7. képes gondolatait rendezett formában, szóban és írásban kifejezni.

1. együttműködik az ismeretek bővítése során az oktatóval és hallgató társaival,
2. folyamatos ismeretszerzéssel bővíti tudását,
3. nyitott az információtechnológiai eszközök használatára,
4. törekszik a mozgásszabályozási problémamegoldáshoz szükséges eszközrendszer megismerésére és rutinszerű használatára,
5. törekszik a pontos és hibamentes feladatmegoldásra,
6. törekszik az energiahatékonyság és környezettudatosság elvének érvényesítésére.
   

1. önállóan végzi a mozgásszabályozási feladatok és problémák végiggondolását és adott források alapján történő megoldását,
2. nyitottan fogadja a megalapozott kritikai észrevételeket,
3. egyes helyzetekben - csapat részeként - együttműködik hallgatótársaival a feladatok megoldásában,
4. gondolkozásában a rendszerelvű megközelítést alkalmazza.

Előadások, laboratóriumi gyakorlatok, kommunikáció írásban és szóban, IT eszközök és technikák használata, opcionális önállóan és csoportmunkában készített feladatok.

A tanulási eredmények értékelése két évközi írásbeli összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat) és egy fakultatív részteljesítmény értékelés (házi feladat) alapján történik.

A. Szorgalmi időszakban végzett teljesítményértékelések részletes leírása:

1. összegző tanulmányi teljesítményértékelés (zárthelyi dolgozat): a tantárgy és tudás, képesség típusú kompetenciaelemeinek komplex, írásos értékelési módja zárthelyi dolgozat formájában, a dolgozat alapvetően a megszerzett ismeretek alkalmazására fókuszál, így a problémafelismerést és -megoldást helyezi a középpontba, azaz gyakorlati (számítási) feladatokat kell megoldani a teljesítményértékelés során, az értékelés alapjául szolgáló tananyagrészt a tantárgy előadója határozza meg a gyakorlatvezetőkkel egyetértésben, a rendelkezésre álló munkaidő 90 perc;
2. részteljesítmény értékelés (házi feladat): a tantárgy tudás, képesség, attitűd, valamint önállóság és felelősség típusú kompetenciaelemeinek komplex értékelési módja, melynek megjelenési formája az egyénileg készített házi feladat, a házi feladat tartalmát, követelményeit, beadási határidejét értékelési módját a gyakorlatvezető határozza meg;

1. Az egyes évközi teljesítményértékelésekhez nem tartozik egyenkénti minimumkövetelmény, ezért egyenkénti pótlásuk nem lehetséges.
2. A házi feladat - szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett - késedelmesen a pótlási időszak végéig adható be.
3. A két zárthelyi dolgozat összevont formában a pótlási időszakban - első alkalommal - díjmentesen pótolható vagy javítható. Javítás esetén a korábbi és az új eredmény közül a hallgató számára kedvezőbbet vesszük figyelembe.
4. Amennyiben az 3) pont szerinti pótlással sem tud a hallgató elégtelentől különböző érdemjegyet szerezni, úgy - szabályzatban meghatározott díj megfizetése mellett - második alkalommal, összevont formában ismételt kísérletet tehet a sikertelen első pótlás javítására.
5. A labor gyakorlatokon a részvétel kötelező, legfeljebb két elmaradt laboratóriumi gyakorlat pótolható a szorgalmi időszak végén, ill. a pótlási héten.

1. Bimal K. Bose.: Power Electronics and Motor Drives, Elsevier, 2006.
2. S. Buso, P. Mattavelli.: Digital Control in Power Electronics, Morgan & Claypool,2006.
3. W. Leonhard: Control of Electrical Drives, Springer, 2001.

1. A tárgy honlapján elektronikus formában elérhető előadási anyagok, mérési leírások, segédletek, korábbi írásbeli teljesítményértékelések a kurzus hallgatói számára bejelentkezés után hozzáférhetőek.

Dr. Sütő Zoltán