Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Látás, nyelv, emlékezet

    A tantárgy angol neve: Vision, language and memory

    Adatlap utolsó módosítása: 2012. április 12.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar

    Természettudományi Kar

    Kognitív Tudományi Tanszék

     

    Mérnök informatikus szak
    Választható tárgy
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    TE47A001   2/0/0/f 2  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Zimmer Márta,
    A tantárgy tanszéki weboldala http://www.cogsci.bme.hu
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Int.:

    Babarczy Anna

    egyetemi adjunktus

    Kognitív Tudományi Tanszék

    Zimmer Márta

    egyetemi adjunktus

    Kognitív Tudományi Tanszék

    Demeter Gyula

    egyetemi tanársegéd

    Kognitív Tudományi Tanszék

    6. Előtanulmányi rend
    Kötelező:
    NEM
    (TargyEredmeny("BMEGT47A001", "JEGY", _) >= 2
    VAGY TargyEredmeny("BMEGT47A005", "JEGY", _) >= 2
    VAGY TargyEredmeny("BMETE47A005", "JEGY", _) >= 2
    VAGY TargyEredmeny("BMETE47A015", "JEGY", _) >= 2
    VAGY TargyEredmeny("BMETE47A005", "felvétel", AktualisFelev()) > 0
    VAGY TargyEredmeny("BMETE47A015", "felvétel", AktualisFelev()) > 0)

    A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

    A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

    7. A tantárgy célkitűzése A kurzus az emberi megismerés három fontos mozzanatát tárgyalja megismeréstudományi perspektívából. A megismeréstudományi megközelítés annyit jelent, hogy nem egyoldalúan, például nem csak pszichológiai szempontból, hanem interdiszciplináris módon, tehát a filozófia, számitógéptudomány, pszichológia, biológia, stb. együttes tudására támaszkodva tárgyaljuk a megjelölt témákat.
    8. A tantárgy részletes tematikája

    I. Látás Modul:

    A látás komputációs, pszichológiai, élettani és anatómiai alapjai, s ezek lehetséges mérnöki alkalmazásai. Az emberi látás, mint a legkiterjedtebben tanulmányozott emberi megismerő rendszer, nemcsak a biológiai, de a mérnöki érdeklődésű diákoknak, s nemcsak a természetes-, de a mesterséges intelligencia kutatóinak is közkedvelt témája. Mit kezd az agy a szemből érkező tömérdek információval? Mit jelent a képfeldolgozás, tömörítés a szem és az agy kapcsolatában? Miért szükséges a munkamegosztás a különböző látási funkciókra specializált agyterületek között?  Hogyan jön létre ez a munkamegosztás az egyed-, s a törzsfejlődés során? Mindennek tudatában vagyunk, amit “látunk”? Kell-e a látást tanulni, és pontosan mit is tanul az, aki látni tanul? Van-e biológiai alapja a művészi látásmódnak?


    1. A látás első szintjei: képtömörítés a retinától az agykéregig (Kovács Ilona)


    2. Az emberi agy és annak vizsgálati módszerei (Kovács Gyula)


    3. A látás közbülső szintjei: következtetés a külvilág  tulajdonságaira(K.I.)

     


    II. Nyelvi Modul

    A nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mechanizmusai. Milyen szerepet játszik a nyelv a gondolkodásunkban? Hogyan fordítjuk le az átadni kívánt információt hanghullámokra, kézjelekre vagy betűkre? Hogyan észleljük és ismerjük fel a beszédet? Az akusztikus vagy vizuális jelzést hogyan értelmezi nyelvileg a hallgató vagy az olvasó? Hogyan sajátítja el a gyerek ezeket a képességeket anyanyelvének megtanulása során? Mi okozza a beszéd és a nyelvi feldolgozó rendszer átmeneti vagy állandó zavarait? Hogyan hat egymásra a nyelv és a gondolkodás, meghatározza-e egyik a másikat? Hogyan valósítja meg a nyelvi működéseket az emberi agy? Mik a nyelv biológiai alapjai és hogyan alakult ki az evolúció folyamán?


    1. A nyelv keletkezése (Pléh Csaba)


    2. A megértés folyamata (Pléh Csaba)


    3. A gyermeknyelv (Lukács Ágnes)


    4. A nyelvtechnológia (Babarczy Anna)

    III. Emlékezeti modul

    Az emlékezeti kódok típusai, kódolási mechanizmusok, az emlékezeti kódolás idegrendszeri háttere, mnemotechnikai eljárások és emlékezeti teljesítmény. Hogyan függ az emlékezet a kontextustól? Melyek a felismerés és a felidézés folyamatai? Függ-e a nyelvelsajátitás folyamata az emlékezeti teljestménytől? Mennyiben korlátozza a nyelvfeldolgozás sebességét az emlékezet terjedelme? Hogyan sérül, torzul illetve hanyatlik az emlékezet? Hogyan emlékszünk eseményekre és önéletrajzi részletekre? Az önéletrajzi emlékezés hierarchikus modelljei. A nem tudatos emlékezés kísérleti vizsgálata, mesterséges-nyelvtan tanulás, priming és kontextuskötött tanulás, a többszörös emlékezeti rendszerek modelljei, az implicit emlékezés idegrendszeri korrelátumai.

     

    1. Az emlékezés folyamata (Racsmány Mihály)

     

    2. Emlékezés és agy (Racsmány Mihály)

     

    3. Az emlékezet és a tanulás (Racsmány Mihály)

     

    4. Az emlékezet és a tanulás (Racsmány Mihály)

     

    Záró modul

         ZH

         Potzh

    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) előadás
    10. Követelmények A szorgalmi időszakban: Zárthelyi dolgozat, többszörös választásos tesztkérdések formájában
    11. Pótlási lehetőségek Sikertelen zárthelyi a szorgalmi időszakban a pótzárthelyin pótolható.
    A sikertelen (pót)zárthelyi a pótlási héten különeljárási díj ellenében egy további alkalommal pótolható.
    12. Konzultációs lehetőségek Az órák ideje alatt heti rendszerességgel, később megjelölendő időpontban
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom Kovács I, Szamarasz V Z (szerk) : Látás, nyelv, emlékezet (in Hungarian) Typotex Budapest 2006
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra30
    Félévközi készülés órákra10
    Felkészülés zárthelyire10
    Házi feladat elkészítése 
    Kijelölt írásos tananyag elsajátítása 
    Vizsgafelkészülés10
    Összesen60
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Dr Kovács Ilona

    egyetemi tanár

    Kognitív Tudományi Tanszék