Ergonómia
A tantárgy angol neve: Ergonomics
Adatlap utolsó módosítása: 2012. október 10.
Budapesti Műszaki ésGazdaságtudományi EgyetemGazdaság- és Társadalomtudományi Kar
Minden mérnöki karAlapképzési szakjaiSzabadon választható tantárgy
Név:
Beosztás:
Tanszék, Int.:
Dr. Hercegfi Károly
egyetemi docens
Ergonómia és Pszichológia T.
Dr. Németh Edit
egyetemi adjunktus
Mischinger Gábor
laborvezető mérnök
Jókai Erika
egyetemi tanársegéd
A tárgy alapvető célkitűzése az ergonómia szemléletének elsajátítása. A résztvevők érzékennyé válnak a különböző fejlesztési folyamatok menedzselése során a legkülönbözőbb felhasználói jellemzőkből származó követelmények szerepére.
Bevezetés:
Az ergonómia fogalma, története. Az ergonómia fő célkitűzései. Ergonómiai minőség. Az ergonómia, mint értékteremtő.
A műszaki és gazdasági tervezés során figyelembe veendő emberi jellemzők:
1.: Emberi testméretek és mozgástartományok. Statikus és dinamikus antropometria. Az antropometriai szempontok érvényesítése az ergonómiai elemzés és tervezés során. A számítógéppel támogatott antropometriai tervezés.
2.: A fizikai munka és a szellemi munka fiziológiai és pszichológiai hatásai: megterhelés, igénybevétel, stressz. Munkatevékenység, munkarend és munkakör tervezése.
3.: Az emberi testfelépítésből és fiziológiai jellemzőkből következő tervezési követelmények. Tervezés különböző testhelyzetekre. Az álló és ülő testhelyzet speciális kérdései. Az ülés.
4.: Az érzékelés emberi jellemzőiből következő tervezési követelmények: az érzékelés általános jellemzői; a látás alapvető működése, kontrasztkiemelés, mozgáskiemelés, színérzékelés.
5.: Az emberi megismerés pszichológiai alapjaiból következő tervezési követelmények: választási lehetőségek tervezésének szempontjai; jelek és jelképek; a szelektív figyelem és a nem tisztán racionális alapú döntéseket hozó felhasználó; a korábbi tapasztalatok és a metaforák szerepe; különböző kognitív stílusú felhasználók. Demonstrációk.
A fizikai és társas környezettel kapcsolatos ergonómiai alapelvek:
A környezeti tényezők (fényviszonyok, zaj, rezgések, klíma, levegőminőség) fiziológiai hatásai az emberre és az ebből következő tervezési irányelvek, normák és szabványok. A társas kapcsolatok és a kommunikáció befolyásolása a munkahelyi környezet kialakításával.
Az ergonómia gyakorlati alkalmazása:
1.: Iroda-ergonómia. Kisebb irodák és nagylégterű irodák. Munkakörnyezet ergonómiai értékelése és tervezése. A fizikai és a szociális környezet ergonómiai szempontjainak alkalmazása. Képernyős munkahelyek kialakítása. Bevezetés a szoftver-ergonómiába. A felhasználói felület tervezésének általános irányelvei. Szoftvervizsgálati lehetőségek rövid bemutatása.
2.: „Design for all”. Tervezés speciális felhasználói rétegek számára. Elvek és követelmények. Módszerek és gyakorlati megoldások. A fizikai környezet (többek közt irodák és tágabb környezetük), valamint a közlekedési eszközök (környezet) kialakítása. Akadálymentesítés.
3.: Az ipari munkahelyek ergonómiai szempontú kialakításának elvei és módszerei. A munkahelyi környezeti ártalmakkal szembeni védekezés.
Hercegfi K., Izsó L. (szerk.) (2007): Ergonómia. Typotex Kiadó, Budapest.
A tanszék honlapjáról (www.erg.bme.hu) letölthető dokumentumok.