A kurzus az emberi megismerés három fontos mozzanatát tárgyalja megismeréstudományi perspektívából. A megismeréstudományi megközelítés annyit jelent, hogy nem egyoldalúan, például nem csak pszichológiai szempontból, hanem interdiszciplináris módon, tehát a filozófia, számitógéptudomány, pszichológia, biológia, stb. együttes tudására támaszkodva tárgyaljuk a megjelölt témákat.

I. Látás Modul:

A látás komputációs, pszichológiai, élettani és anatómiai alapjai, s ezek lehetséges mérnöki alkalmazásai. Az emberi látás, mint a legkiterjedtebben tanulmányozott emberi megismerő rendszer, nemcsak a biológiai, de a mérnöki érdeklődésű diákoknak, s nemcsak a természetes-, de a mesterséges intelligencia kutatóinak is közkedvelt témája. Mit kezd az agy a szemből érkező tömérdek információval? Mit jelent a képfeldolgozás, tömörítés a szem és az agy kapcsolatában? Miért szükséges a munkamegosztás a különböző látási funkciókra specializált agyterületek között?  Hogyan jön létre ez a munkamegosztás az egyed-, s a törzsfejlődés során? Mindennek tudatában vagyunk, amit “látunk”? Kell-e a látást tanulni, és pontosan mit is tanul az, aki látni tanul? Van-e biológiai alapja a művészi látásmódnak?

1. A látás első szintjei: képtömörítés a retinától az agykéregig (Kovács Ilona)

2. Az emberi agy és annak vizsgálati módszerei (Kovács Gyula)

 
3. A látás közbülső szintjei: következtetés a külvilág  tulajdonságaira(K.I.)

II. Nyelvi Modul

A nyelv használatának, megértésének, produkciójának és elsajátításának mechanizmusai. Milyen szerepet játszik a nyelv a gondolkodásunkban? Hogyan fordítjuk le az átadni kívánt információt hanghullámokra, kézjelekre vagy betűkre? Hogyan észleljük és ismerjük fel a beszédet? Az akusztikus vagy vizuális jelzést hogyan értelmezi nyelvileg a hallgató vagy az olvasó? Hogyan sajátítja el a gyerek ezeket a képességeket anyanyelvének megtanulása során? Mi okozza a beszéd és a nyelvi feldolgozó rendszer átmeneti vagy állandó zavarait? Hogyan hat egymásra a nyelv és a gondolkodás, meghatározza-e egyik a másikat? Hogyan valósítja meg a nyelvi működéseket az emberi agy? Mik a nyelv biológiai alapjai és hogyan alakult ki az evolúció folyamán?

 
1. A nyelv keletkezése (Pléh Csaba)

2. A megértés folyamata (Pléh Csaba)

 
3. A gyermeknyelv (Lukács Ágnes)

 
4. A nyelvtechnológia (Babarczy Anna)

III. Emlékezeti modul

Az emlékezeti kódok típusai, kódolási mechanizmusok, az emlékezeti kódolás idegrendszeri háttere, mnemotechnikai eljárások és emlékezeti teljesítmény. Hogyan függ az emlékezet a kontextustól? Melyek a felismerés és a felidézés folyamatai? Függ-e a nyelvelsajátitás folyamata az emlékezeti teljestménytől? Mennyiben korlátozza a nyelvfeldolgozás sebességét az emlékezet terjedelme? Hogyan sérül, torzul illetve hanyatlik az emlékezet? Hogyan emlékszünk eseményekre és önéletrajzi részletekre? Az önéletrajzi emlékezés hierarchikus modelljei. A nem tudatos emlékezés kísérleti vizsgálata, mesterséges-nyelvtan tanulás, priming és kontextuskötött tanulás, a többszörös emlékezeti rendszerek modelljei, az implicit emlékezés idegrendszeri korrelátumai.

1. Az emlékezés folyamata (Racsmány Mihály)

2. Emlékezés és agy (Racsmány Mihály)

3. Az emlékezet és a tanulás (Racsmány Mihály)

4. Az emlékezet és a tanulás (Racsmány Mihály)

Záró modul

     ZH

     Potzh

A szorgalmi időszakban: Zárthelyi dolgozat, többszörös választásos tesztkérdések formájában

Az órák ideje alatt heti rendszerességgel, később megjelölendő időpontban

Kovács I, Szamarasz V Z (szerk) : Látás, nyelv, emlékezet (in Hungarian) Typotex Budapest 2006