Belépés címtáras azonosítással
magyar nyelvű adatlap
Kutatásmódszertan
A tantárgy angol neve: Research Methodology
Adatlap utolsó módosítása: 2010. október 8.
A kurzus célja, hogy a hallgatók tudatos viszonyt alakítsanak ki saját tudományterületük fogalmi és módszertani eszközeivel. A kurzusban a tudományos megismerés alapvető jellemzőit és a kutatás legfontosabb módszertani normáit tárgyaljuk. Elemezzük a tudományos gondolkodás fogalmi alapjait (mit értünk tudás alatt, mi az oksági viszony, mi a természeti törvény), valamint megvizsgáljuk a megismerés folyamatának fázisait (tapasztalás, hipotézis- és elméletalkotás). A kutatási módszerek közül tárgyaljuk a kísérlet, a mérés, a kvantifikáció és a hipotézis-ellenőrzés (bizonyítás és cáfolás) problémáit, a matematika szerepét a természettudományokban. Megvizsgáljuk, mikor tekinthetünk egy elméletet bizonyítottnak, avagy megcáfoltnak, és hogy milyen vizsgálati eredmények támasztanak alá egy adott elméletet. A kurzus folyamán történeti és kortárs példákkal illusztráljuk, hogy a tudomány működése során hogyan valósulnak meg a bemutatott módszertani szabályok. A kurzus külön figyelmet szentel a társadalom, a humán- és a természettudomány módszertanának összehasonlító elemzésére és megpróbál leszámolni a leggyakoribb sztereotip és félrevezető kutatásmódszertani nézetekkel ezeken a területeken.
1) Az egyes tudományterületek céljai, vizsgálódási területei, hatókörei és objektumai. Milyen kérdések (és hogyan) vizsgálhatók tudományosan.
2) Adatok, tények, jelenségek – a megfigyelés, mint beavatkozás a társadalom-, valamint természettudományokban. A szigorúság fajtái az egyes tudományterületeken. A tudományterületek keménységének vagy puhaságának kérdése. A tények elméletfüggőségének vagy elméletfüggetlenségének problémája.
3) Objektivitás a tudományban. Az objektivitás értelmezései (univerzalitás-igény, interszubjektivitás, megfigyelő-függetlenség, közösségi elfogadás).
4) Realizmus, instrumentalizmus és aluldetermináltság: az indukció és az általánosítás problémái az egyes tudományterületeken
5) Kísérlet és megfigyelés 1.: a tapasztalati alap problémája a tapasztalati tudományokban. Mi a kompetens kísérlet?
6) Kísérlet és megfigyelés 2.: megismételhetőség, episztemikus dependencia, közösségi ismeretelmélet. Megfigyelési elméletek.
7) Okság és szabályszerűség különféle tudományterületeken (statisztika, korreláció)
8) Az előrejelzés problémája a különböző tudományterületeken a vizsgálati objektumok különbözőségének (tudatosság vagy nem-tudatosság) fényében.
9) A magyarázat és a megértés problémája a különböző tudományterületeken.
10) Redukció, az egyes tudományok kiválthatósága.
11) A tudomány határai. Tudományjelöltek, nem-tudományok, „ál-tudományok”. Az inter- és multidiszciplinaritás ismeretelméleti szerepeinek és hozadékainak magyarázata. A szakértőiség kérdése.
12) A tudományfejlődés kérdése. A tudományfejlődés modelljei. A modellek és a tudományszociológiai kutatások konzekvenciái a gyakorló tudós tudományos életére (laboratóriumi élet, publikációs szokások, elfogadási-bekerülési mechanizmusok).
13) Naturalizált és szociologizált episztemológia, a tudásszociológia.
A szorgalmi időszakban: 2 zárthelyi. Az érdemjegy megszerzésének feltétele, hogy a szorgalmi időszakban legalább az egyik zárthelyi eredménye elégtelennél jobb legyen ÉS a pótlási időszak végéig mindkét zárthelyi eredménye (az esetleges pótlások (javítások) után) elégtelennél jobb legyen.
A vizsgaidőszakban: vizsga nincs, a tantárgy a 2 zárthelyi összpontszáma alapján félévközi jeggyel zárul.
Elővizsga: nincs
Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi. 2001.
Crombie, A.: Styles of Scientific Thinking in the European Tradition, London. 1994.
Csontos László (szerk.): A racionális döntések elmélete. Budapest: Osiris. 1998.
Elster, Jon: A társadalom fogaskerekei. Budapest: Osiris-Századvég. 1995.
Fehér Márta: Changing Tools, Budapest: Akadémiai Kiadó. 1995.
Kuhn, Thomas: „Mathematical vs Experimental Traditions”, in: The Essential Tension, Cambridge: Cambridge University Press. 1977.
Little, Daniel: Varieties of Social Explanation. Boulder: Westview Press. 1991.
Papineau, David: „Metodológia: a tudományfilozófia elemei”, in: A. C. Grayling, ed., Filozófiai Kalauz, Budapest: Akadémiai Kiadó. 1997, 141-202.
Vekerdi László: Tudás és tudomány, Budapest: Typotex. 1994.
