Kontrolling

A tantárgy angol neve: Controlling

Adatlap utolsó módosítása: 2017. július 2.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Villamosmérnöki és Informatikai Kar
Gazdaságinformatikus szak
MSc képzés

Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
GT35M401 3 3/1/0/v 5  
3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Sebestyén Zoltán,
4. A tantárgy előadója

Név:

Beosztás:

Tanszék, Intézet:

Laáb Ágnes PhD

Egyetemi docens

Pénzügyek Tanszék

Szívós László

Egyetemi tanársegéd

Pénzügyek Tanszék

5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít A tárgyat csak az a hallgató veheti fel, aki előzetesen megszerezte a Számvitel BMEGT35M400 tárgy kreditjeit.
6. Előtanulmányi rend
Kötelező:
TárgyTeljesítve("BMEGT35M400")

A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

Ajánlott:
Számvitel tantárgy kreditpontjainak megszerzése
7. A tantárgy célkitűzése A tantárgy követelménye, hogy felkészítse a hallgatókat a XXI. századi vállalatirányításban a kontrolling szerepére úgy, hogy ne csak értsék, de készségszinten képesek is legyenek alkalmazni a kontrolling módszereket, akár vezetőként kell döntéseket hozni, akár kontrollerként kell vezetői információáramlást kialakítani, elemző, döntés-előkészítő munkát végezni, akár informatikusként kell (szoftvert és hardvert is beleértve) támogatni e fontos feladatok hatékony ellátását.
8. A tantárgy részletes tematikája 1.    A kontrolling szerepe a vállalat vezérlésében Mi a szerepe a kontrollernek? Melyek a kontroller legfontosabb feladatai? Miért van szükség kontrollingra? Hogyan alakítjuk ki a szervezet felelősségi és elszámolási rendszerét? Milyen kérdéseket válaszol meg a kontrolling koncepció? Milyen elemekből épül fel a kontrolling rendszer?
2.    Hogyan támogatja a kontrolling a célok és a teljesítmények irányítását? Hogyan kapcsolódik a stratégia a nyereség és a likviditás tervezéséhez? Milyen lehetőségek vannak a kontrolling szervezet kialakítására?
3.    A költségelszámolás és a teljesítményértékelés szerepe a kontrollingban, és megjelenítése a vezetői jelentésekben. Milyen részterületekből áll a vezetői számvitel? Hogyan képezzük az eladási árakat? Hogyan építsük fel a teljesítmények és a költségek szakszerű irányítását biztosító költségnemek, költséghelyek és költségviselők szerinti elszámolást?
4.    Hogyan alakítsuk ki a termelő, a szolgáltató és a kereskedelmi szervezetek vezetői számvitelét? Hogyan vezessük be a folyamatok kötségszámítását (tevékenység alapú költségszámítás, activity based costing)?
5.    Hogyan lehet kiszámítani és előírni a normatív költségeket (zéró bázisú költségtervezés)? Milyen módszereket alkalmazunk a piacok, a vevők és az üzleti területek eredmény-számítására?
6.    Stratégiai és operatív kontrolling. Hogyan építjük fel az értékorientált vállalatirányítási rendszert? Milyen elemzési módszereket alkalmazunk a stratégiaalkotás során?
7.    Melyik stratégiához milyen vezetői jelentés a megfelelő? Hogyan biztosítható a stratégiai elképzelések operatív megvalósítása?
8.    Hogyan építsük fel a stratégiai teljesítmény-mutatókon alapuló irányítási rendszert (Balanced Scorecard)? Hogyan kapcsoljuk össze a stratégiát, az üzleti tervezés, a projekttervezést és az operatív tervezést? Hogyan jutunk el a tervektől az intézkedésekig?
9.    Operatív tervezés (Hogyan építjük fel az operatív tervezést? Hogyan kapcsolhatjuk össze az operatív tervezés egyes moduljait? Milyen feladatokat lát el a kontroller a tervezés során?
10.    Hogyan kell sikeresen levezényelni egy tervezési értekezletet?Mitől lesz reális a terv? Hogyan illesztjük be az előrejelzéseket és a kockázatok kezelését (kockázatmenedzsment) a tervezési és beszámolási rendszerbe?
11.    Beszámolás. Milyen lépcsői, fázisai vannak a vezetői döntéshozatalnak? Hogyan hozzuk mozgásba a szervezetet a beszámolókkal? Milyen elemekből áll a beszámoló rendszer? Hogyan épül fel a beszámolás folyamata? Milyen információs technológiák támogatják a kontroller munkáját?
12.    Hogyan érjük el a beszámolókkal a kívánatos hatást? Hogyan közvetítsük a lényegre törően az üzeneteket? Hogyan érdemes diagramokkal, táblázatokkal szemléltetni mondanivalókat? Hogyan kell a tervezés, beszámolás során előkerülő konfliktusokat kezelni?

9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) 3 óra előadás után 1 (vagy 25% a végére csoportosítva) gyakorlati óra, amelyen esetpéldákat dolgoznak fel a hallgatók
10. Követelmények •    A szorgalmi időszakban: egy zárthelyi.
•    A vizsgaidőszakban: elégséges vizsga (írásbeli).
•    Az aláírás feltétele a zárthelyi (beleértve a pótló zárthelyiket is: lásd a következő pontban) legalább elégséges szintre történő megírása. A zárthelyi illetve pót-zárthelyi eredményes, ha a maximális pontszám legalább 40%-t elérte a hallgató.

11. Pótlási lehetőségek A zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy lehetőséget biztosítunk. Azok számára, akiknek nem sikerült sem a zárthelyi, sem a pótzárthelyi: a pótlási időszakban 1 alkalmat biztosítunk egy újabb zárthelyi dolgozatra. Az aláírás feltétele valamelyik zárthelyi (első vagy a pót- vagy a pótpót-zárthelyi) legalább elégséges szintre történő megírása.
12. Konzultációs lehetőségek A tárgy előadójával személyesen egyeztetett időpontban.
13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom 1.    Boda György -; Szlávik Péter: Kontrolling rendszerek KJK-KERSZÖV, 2005.
2.    Robert S. Kaplan - Anthony A. Atkinson: Vezetői üzleti gazdaságtan - haladó vezetői számvitel -    PANEM 2003.
3.    Robert S. Kaplan - David P. Norton: Stratégiai térképek - Hogyan alakulnak az immateriális javak pénzügyi eredménnyé?-    PANEM 2005.

14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
Kontakt óra 56
Készülés előadásra 13
Készülés gyakorlatra 10
Készülés laborra 0
Készülés zárthelyire 15
Házi feladat elkészítése 0
Önálló tananyag-feldolgozás 16
Vizsgafelkészülés + EM 40
Összesen 150
15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

Név:

Beosztás:

Tanszék, Intézet:

Laáb Ágnes PhD

Egyetemi docens

Pénzügyek Tanszék