Budapest University of Technology and Economics, Faculty of Electrical Engineering and Informatics

    Belépés
    címtáras azonosítással

    vissza a tantárgylistához   nyomtatható verzió    

    Számvitel

    A tantárgy angol neve: Accounting

    Adatlap utolsó módosítása: 2017. július 2.

    Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
    Villamosmérnöki és Informatikai Kar
    Gazdaságinformatikus szak
    MSc képzés
    Tantárgykód Szemeszter Követelmények Kredit Tantárgyfélév
    GT35M400 1 3/1/0/v 5  
    3. A tantárgyfelelős személy és tanszék Dr. Sebestyén Zoltán,
    4. A tantárgy előadója

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Intézet:

    Ormos Mihály PhD

    Egyetemi docens

    Pénzügyek Tanszék

    Büdyné Rózsa Ildikó 

    Egyetemi tanársegéd

    Pénzügyek Tanszék

    5. A tantárgy az alábbi témakörök ismeretére épít Számviteli alapfogalmak, tervezés, gazdálkodás
    6. Előtanulmányi rend
    Kötelező:
    Training.code=("5N-MGAIN")

    A fenti forma a Neptun sajátja, ezen technikai okokból nem változtattunk.

    A kötelező előtanulmányi rendek grafikus formában itt láthatók.

    Ajánlott:
    -
    7. A tantárgy célkitűzése A Számvitel tantárgy célja, hogy a különböző intézményekből és különböző szakokról érkező hallgatók számviteli ismereteit azonos szintre hozza, így a tantárgy részletes tárgyalásakor áttekintjük a hazai számviteli rendszert, a beszámolást, annak formáit, a beszámoló mellékleteit, természetesen a mesterszaknak megfelelő szinten. Részletesen bemutatásra kerül a könyvvezetés és az értékelés, a zárás, a beszámoló összeállítás témaköre. Kitérünk a pénzügyek és a számvitel kapcsolatára, valamint arra, hogy a számvitel által szolgáltatott információk miként használhatók fel egyéb nem számviteli területen. Kiemelt hangsúlyt helyezünk – ennek megfelelően – a beszámoló egyes mellékleteinek pénzügyi felhasználhatóságára kitérve az adatkorrekciós tényezők bemutatására, valamint a cash-flow kimutatás, mint a gazdaságossági elemzések alapja kiemelt szerepet kap a tantárgy feldolgozásakor. A tárgy alapvető célul tűzi ki, hogy valós kaput nyisson az említett két diszciplína között, valamint hogy mélyen megértsék a számvitel főbb ok-okozati összefüggéseit, mindehhez a témakörökhöz kapcsolódóan több komplex példamegoldást bemutató előadás is kapcsolódik. Törekszünk arra, hogy az informatikus hallgatók megértsék, hogy a számviteli információs rendszerrel, mint szoftverrel szemben milyen elvárások fogalmazódnak meg a gyakorlatban, valamint hogy értsék, hogy az elemi gazdasági események rendszere milyen programozható algoritmusokat kíván és alkalmaz, amely kielégíti a gazdasági szereplők információs igényeit.
    8. A tantárgy részletes tematikája 1.    A számvitel fogalma, feladata.
    Áttekintjük a számviteli információs rendszer címzettjeit, azok információ igényét és kísérletet teszünk arra, hogy megértsük e szereplők hatását a számviteli információk struktúrájára, tartalmára. Ennek alapján vezetjük le A számviteli információk alapvető jellemzőit, amelyet elsőként a US GAAP rögzített.
    2.    Tanuljunk meg könyvelni!
    Áttekintjük a számvitel hierarchiáját, amelyben részletesen megismerkedünk az alapbizonylatokkal, az analitikus nyilvántartással, a szintetikával, valamint a beszámolóval, illetve ezek kapcsolatával. A könyvvezetés elméletének áttekintése (egyszeres – kettős).
    3.    A kettős könyvvitel alkalmazása kereskedelmi példánkon.
    Kereskedelmi példa segítségével próbáljuk készségszintre hozni a kettős könyvvezetést, amely a beszámoló elsajátítása közben végigkíséri tanulmányainkat. Áttekintjük a nyitás, majd az események elszámolását követően a zárás struktúráját. Ez lényegében hallgatói feladatmegoldást jelent, tantermi gyakorlat formájában. E ponton a hallgatók készségszintre hozzák a kettős könyvvezetés jól programozható struktúrájának ismeretét.
    4.    Beszámoló.
    A számviteli információs rendszer végterméke a beszámoló, amelyhez kapcsolódó szabályokat, időpontokat, típusokat tekintjük át, valamint eltérő információ tartalmukkal ismerkedünk meg. Áttekintjük a beszámoló mellékleteit és az ezekre vonatkozó alapvető szabályokat. Természetesen egy automatizált számviteli információs rendszer e szabályokat is tartalmazzák, amely több ponton kapcsolódik az egyéb struktúrákhoz is.
    5.    Mérleg eszköz oldala.
    A gazdálkodó egység rendelkezésére álló erőforrások számbavételi szabályaival ismerkedünk meg a fejezet során. A mérleg főcsoportok, csoportok, és tételek tárgyalását megszakítva csoportonként ismerkedünk meg a legfontosabb gazdasági eseményekkel, amelyek az adott erőforrás-állományokhoz kapcsolódnak.
    6.    Mérleg forrás oldala.
    A gazdálkodó egység rendelkezésére álló erőforrásokat finanszírozó források számbavételi szabályaival ismerkedünk meg a fejezet során. A mérleg főcsoportok, csoportok, és tételek tárgyalását megszakítva csoportonként ismerkedünk meg a legfontosabb gazdasági eseményekkel, amelyek az adott erőforrás-állományokhoz kapcsolódnak.
    7.    Eredménykimutatás.
    A gazdálkodó egység adott időszaki teljesítményének számbavételére alaklmas számviteli okmány az eredménykimutatás kibocsátási és erőforrás-felhasználási kategóriáit ismerhetjük meg. Az eredmény levezetésének összköltség és forgalmi költség eljárásra épülő változata során térünk ki a saját termelésben létrehozott aktívák tárgyalására. E fejezet lehetőséget nyújt a számviteli elszámolások mélyebb megértésére gyakorlati példák alapján.
    8.    Értékelés.
    A számviteli értékelés a rendelkezésre álló erőforrás állomány számbavételének elengedhetetlen része. E fejezet tárgyalása során megismerkedhetünk az értékelési elvek változásával, azok magyarázatával és gyakorlatával.
    9.    Kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés.
    A kiegészítő melléklet, mint a beszámoló része fontos a mérleghez és az eredménykimutatáshoz kapcsolódó információt tartalmaz, amellyel a gazdasági döntéshozatal hátterében álló, sokszor nehezebben számszerűsíthető összefüggéseket találunk. Ezekkel ismerkedhetünk meg itt.
    10.    Cash-flow kimutatás.
    A cash-flow kimutatás a beszámoló egyetlen fejezet, amely nem az összemérés számviteli alapelvére épülő, elhatárolás alapú, teljesítményszemléletű rész, mivel pézforgalmi szemléletet tükröz. A fejezet tárgyalása során megismerkedhetünk a direkt és indirekt módszerekkel, valamint az egyes cash-flow kategóriákkal, tételekkel.
    11.    Példamegoldások.
    A beszámoló egyes mellékleteinek részletes megismerését követően nyílik lehetőség olyan komplex feladatok, gazdasági esemény sorok feldolgozására, amelyből teljes szintézisként az események a beszámoló egyes fejezetire gyakorolt hatását tekinthetik át a hallgatók. E fejezetrészhez kapcsolódóan példatár is rendelkezésre áll majd.
    12.    A számviteli alapelvek és politika.
    A számviteli politika a gazdálkodó egység számviteli struktúrájának kialakításához kapcsolódó dokumentum meghatározott tartalmi elemekkel. Ezek szorosan kapcsolódnak a számviteli alapelvekhez, amelyeknek vállalati szintű lecsapódásáról van itt szó és több ponton kapcsolódik a kialakításra kerülő rendszerhez.
    13.    Számviteli elszámolások és a finanszírozás.
    A számviteli elvek jelentős része a részvénytársasági formához, illetve a társaságok tőkepiaci megjelenéséhez kapcsolódik. Ezen elvek többsége kifejezetten pénzügyi megfontolásokat tükröz, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy pénzügyi szakemberek számviteli információk alapján ítéljék meg egy-egy gazdálkodó pénzügyi kockázatát, teljesítményét, hatékonyságát. E módszerekkel ismerkedünk meg a fejezet során.
    14.    Elemzés külső szemmel.
    Az előző fejezet gyakorlati megjelenési formáit tekintjük át, ahol lehetőségünk nyílik a számviteli információs rendszerből származó adatok strukturált feldolgozásán alapuló elemzési technikákkal megismerkedni, valamint az ilyen jellegű számítógépes alkalmazások alapvető hátterét megismerni.

    A heti 3+1 kiméret (3 előadás + 1 gyakorlat) a félév során nem szimmetrikusan kerül megtartásra. Ez annyit jelent, hogy a félév első heteiben a gyakorlat terhére előadások kerültek a tantervbe, míg a félév második felében a hallgatók találkozhatnak majd olyan héttel is, amely kizárólag példamegoldásokkal telik. Átlagosan megfelel a tárgy a kiméretben megfogalmazottaknak. A gyakorlat minden esetben példa megoldásokat jelent egyéni vagy csoportos keretben, amelyek lehetőséget nyújtanak a hallgatók számára az elméletben elsajátított struktúrák, folyamatok gyakorlati megismerésére is. A gyakorlatok a következő bontásban dolgozzák fel az elmélet során érintett területeket:
    Eszközökhöz és forrásokhoz kapcsolódó elszámolások:
    •    Immateriális javak legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Tárgyi eszközök legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Befektetett pénzügyi eszközök legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Készletek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Követelések legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Értékpapírok legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Pénzeszközök legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Aktív időbeli elhatárolások legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Jegyzett tőke legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Jegyzett, de még be nem fizetett tőke legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Tőketartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Eredménytartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Lekötött tartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Értékelési tartalék legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Mérleg szerinti eredmény legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Hátrasorolt kötelezettségek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Hosszú lejáratú kötelezettségek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Rövid lejáratú kötelezettségek legjellemzőbb mozgásainak elszámolása
    •    Passzív időbeli elhatárolások legjellemzőbb mozgásainak elszámolása

    Bevételekhez és ráfordításokhoz kapcsolódó elszámolások
    •    Árbevételek elszámolása
    •    Aktivált saját teljesítmények (SEEAÉ, STKÁV) elszámolása
    •    Egyéb bevételek és ráfordítások elszámolása
    •    Anyagjellegű ráfordítások elszámolása
    •    Személyi jellegű ráfordítások elszámolása
    •    Értékcsökkenési leírás elszámolása
    •    Közvetlen és közvetett költségek elszámolása
    •    Pénzügyi műveletek bevételei és ráfordításai elszámolása
    •    Rendkívüli bevételek és ráfordítások elszámolása

    A mérleg és eredmény tételek alapvető elszámolásai az adott tételek elméleti megalapozása után közvetlenül kerül beépítésre az anyagba. A legfőbb cél, hogy a kimutatások közti összefüggés teljesen világossá váljon.
    E tételek megismerését követően bekapcsolásra kerülnek a cash flow tételek, amellyel teljes szintézis alakítható ki az elméletben és gyakorlatok során megismert tételekkel kapcsolatosan.
    Ennek keretében különböző gazdasági események beszámoló mellékletekre gyakorolt hatását tekintjük át a példatár feladatainak megoldása segítségével. A számonkérés kifejezetten nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a hallgatók önállóan képesek legyenek ezen összefüggések gyakorlati alkalmazására és prezentálására.
    Elemzési feladatok keretében a hallgatók a számviteli információs rendszer által szolgáltatott adatok nem számviteli alkalmazási területeinek részleteit (amelyeket az előadások során már megismertek) mélyíthetik el.
    9. A tantárgy oktatásának módja (előadás, gyakorlat, laboratórium) Előadás és gyakorlat.
    10. Követelmények •    A szorgalmi időszakban: egy zárthelyi.
    •    A vizsgaidőszakban: elégséges vizsga (írásbeli).
    •    Az aláírás feltétele a zárthelyi (beleértve a pótló zárthelyiket is: lásd a következő pontban) legalább elégséges szintre történő megírása. A zárthelyi illetve pót-zárthelyi eredményes, ha a maximális pontszám legalább 40%-t elérte a hallgató.
    11. Pótlási lehetőségek A zárthelyi pótlására a szorgalmi időszakban egy lehetőséget biztosítunk. Azok számára, akiknek nem sikerült sem a zárthelyi, sem a pótzárthelyi: a pótlási időszakban 1 alkalmat biztosítunk egy újabb zárthelyi dolgozatra. Az aláírás feltétele valamelyik zárthelyi (első vagy a pót- vagy a pótpót-zárthelyi) legalább elégséges szintre történő megírása.
    12. Konzultációs lehetőségek A tárgy előadójával személyesen egyeztetett időpontban.
    13. Jegyzet, tankönyv, felhasználható irodalom •    Ormos M., Számvitel, BME oktatási segédanyag, 2008.
    •    Ormos M., Számvitel példatár, BME oktatási segédanyag, 2008.
    •    Korom E., Ormos M., Veress A., Bevezetés a számvitel rendszerébe, Akadémiai kiadó, Budapest, 2005.
    •    Bíró T. et al., Számviteli kézikönyv, UNIO, Budapest, 2005.
    •    Róth J et al., Számviteli esettanulmányok 2004., MKVK Oktatási központ, Budapest, 2004.
    •    Revsine L., Collins D. W., Johnson W. B., Financial Reporting and Analysis (3rd. edition), Prentice Hall, New York, 2004.
    14. A tantárgy elvégzéséhez átlagosan szükséges tanulmányi munka
    Kontakt óra 56
    Készülés előadásra 13
    Készülés gyakorlatra 10
    Készülés laborra 0
    Készülés zárthelyire 15
    Házi feladat elkészítése 0
    Önálló tananyag-feldolgozás 16
    Vizsgafelkészülés + EM 40
    Összesen 150
    15. A tantárgy tematikáját kidolgozta

    Név:

    Beosztás:

    Tanszék, Intézet:

    Ormos Mihály PhD

    Egyetemi docens

    Pénzügyek Tanszék